Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

42 645. szám. A banktársulatnak jogában áll követelését birói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül ós adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kivül is a fennebb emlitett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a mennyiben a banktársulat az illető pénzeket és értékeívet adósának vagyonaként vette át, és az emiitett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. XI. OZIM. Évi mérleg és heti kimutatások. 101. czikk. Az évi mérleg a következő határozatok szerint állítandó fel: 1. a mérleg minden évi deczembor 31-én zárandó le; 2. a banktársulat birtokában levő értékek- a deczember 3l-iki napi árfolyammal veendők fel a mérlegbe; a banktársulaí birtokában még meglevő értékek után elért, pónztárilag még be nem folyt árfolyam nyereség, a tartalékalap javára Írandó; 3. a kezelési költségek közül csakis aj alakú bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre. 102. czikk. A banktársulat üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka (5°/

0

) illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből 10% a tartalékalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb osztalék a befizetett részvénytőke 6°/

0-ára kiegészíttetik. A nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik : másik fele a két állam javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70°/

0 az osztrák, B0"/

0 a magyar kormányt illeti. Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fenebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában egy a főtanács által meghatározandó összeg szolgáltatik ki a részvényeseknek. A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki. Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számítandó 5°/

0-os osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ezáltal a tartalékalap a befizetett részvénytőke lO°/

0-nál alább nem száll. 103. czikk. A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az 5°/o-os rendes osztalék (102. czikk) kiegészitóse előtt a netáni veszteségek és leírások fedeztessenek. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke 20"/„-ával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem nyer mindaddig, míg a fönnebbi összegnél alább nem száll. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap, azt a főtanács határozza meg. A banktársulat saját részvényeiben azonban azt elhelyezni nem szabad.