Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-690. 1877. évi XXII. törvényczikk a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról

I 690. szám. 361 Ha a követelés alapját képező okiratban a kötelezettség teljesítésének helye kiköttetett: a pert e hely illetékes bírósága előtt is meglehet indítani. Jelen törvény 11. §-ának 4. pontja esetében a per azon bíróság előtt indítandó, meg, melynek területén a mezei rendőri kihágás vagy a vadak által okozott kár elkövettetett. A 11-ik §. 5. és 6. pontjainak eseteiben a per a bérlemény helyének, a 9-ik pont esetében pedig a foglalás helyének bírósága előtt indítandó meg. Több egyenlően illetékes bíróság közt a választás felperest illeti. 16. §. A bírónak nem szabad oly ügyekben eljárni és Ítélni: 1-ör, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lóvén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; 2-or, melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodiziglen oldalrokonságban vagy elsőiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak ; 3-or, melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; 4-er, az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. Birói érdekeltség esetében a hason hatáskörrel bíró szomszédos birák közül felperest illeti a választás: és ha birói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörű szomszédos birák közül ahhoz teendők át, a kit felperes választ. II. FEJEZET. Eljárás a községi bíráskodás körül. 17. §• Ezen törvény 28—43. 48 és 49. §§-ai a községi bíráskodás körüli eljárásban is alkalmazandók, a 37. és 39. §§-ok azonban azzal a módosítással, hogy a községi bíróság csak pénzbüntetést, és pedig öt forintig terjedhető összegben szabhat ki. 18. §. Valamely ténykörülmény valódiságát vagy valótlanságát a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes eredményének szorgos összevetése alapján szabad meggyőződése szerint itéli meg, valamint azt is, hogy a felek beismerésének, ha az később visszavonatott is, mennyiben tulajdonítandó hatály. 19. §. A bizonyítás módjai: a beismerés, okirat, tanúvallomás, szakértők véleménye, birói szemle. Eskü által való bizonyításnak helye nincs. KÉPV. H. IB0MÁNY 187Ő 78. XX 46