Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

645. szám. 15 sége ennélfogva a tárgyalás folyama alatt mellőzte mindazon nagyrészben igen helyes indítványokat, melyek ezen felfogásával ellentétben oly módosításokat követeltek, melyek az uj alkotás alapeszméjét megingatnák és visszatérve azon álláspontra, mely mellett a magyar kormány maga is tudva levőleg másfél éven keresztül erősen küzdött, de melyet a szerződő másik két féllel szemben érvényesíteni nem birt, a compromissum létrejöttét kérdésessé tehetnék. A bizottság csak azon módosításokhoz járult és csak azokat hozza javaslatba, melyek az elfogadott kereten belől a bankot szilárdítják és javítják, vagy melyek legalább két fél érdekeit a harmadikkal szemben megóván, ujabb tárgyalások alkalmával valószínűleg keresztül fognak vitetni. Az elfogadott módosítások közül a csupán irálybelieket és a csekélyebb jelentőséggel bírókat itt részletesen fel nem emiitjük. Ezen eltérések a kormány javaslatától, melyek önmagokat igazolják, úgyis feltűnnek a jelentésünkhöz mellékelt uj szövegben. Az érdemleges módosítások és indokaik a következők : Az osztrák-magyar ha-nktársulat alapszabályai l-ső czikke utolsó sorában „a czéget" és „tartalmazó" szavak közé szúrassanak „mindkét nyelven." Fölteszi ugyan a bizottság, hogy az eredeti szöveg megtartása esetében is ez az eljárás követtetett volna; de a nagyobb biztosság és megnyugtatás kedvéért ezt határozottan akarja kimondani. A 2-dik czikk 4-ik bekezdésének harmadik sorában levő e szavak közé „fiókokat fölállítani" vétessék fel a következő intézkedés „még pedig a határozat keltétől számítva legkésőbb hat hónap alatt." Nem lehet ugyan feltenni, hogy ha már maga a főtanács elismeri valamely fiók fölállításának szükségét, a határozat végrehajtása el fog halasztatni; de elvégre még sincs kizárva annak lehetősége, hogy.a főtanács színleg engedve a kormány, kivánatának ós a közvélemény áramlatának, hoz ugyan ennek megfelelő határozatot, de foganatosítását maga halasztgatja; vagy, hogy a határozat hozatala után a felállítást ellenző idegen befolyás érvényesül. A bizottság ennélfogva minden ily lehetőség kizárása czéljából a fölállítás határidejének határozott megszabását hozza javaslatba. A 16-ik czikk első sorában lévő e szavak helyébe „ötven részvényes" tétessék „száz részvényes". Szemben azon körülménynyel, hogy itt olyan társulat létesítéséről van szó, melynek 90.000,000 .frtriyi tőkéje 150,000 darab részvény által van képviselve, túlságosan csekélynek mutatkozik ötven részvényesnek a közgyűlésen való jelenléte, mint a kik csak ezer darab részvényt képviselnek. Ennél fogva e szám legalább százra emelendő fel. A 23-ik ezikkhez a következő két uj kikezdés hózatik javaslatba: 4-ik kikezdés: „Mindegyik igazgatóság csak az illető állam polgárait veheti föl kijelölésbe." í>-ik "kikezdés : „Az osztrák-magyar banktársulat főtanácsának tagjai bank vagy jelzálog üzletet folytató más üzlet igazgatásában nem vehetnek részt." A főtanács két két tagjának föladata, hogy a főtanács körében államuk és igazgatóságuk érdekeit képviseljék és megvédjék: okvetetlenül szükséges tehát, hogy az illető állam polgárai legyenek. A bank soliditása igen könnyen veszélyeztethetik, ha a főtanács tagjai egyszersmind bank vagy jelzálog üzletet folytató más intézet igazgatásában részt vesznek. Mindezen intézetekkel ugyanis a bank természeténél fogva összeköttetésben áll és tartani lehet attól, hogy a főtanács érdekelt tagja nem fogja eléggé elfogulatlanul megbírálni intézetének hitelképességét, továbbá, hogy pajtáskodás fejlődhetik ki, ha a főtanácsban különböző pénzintézetek igazgatói együtt lesznek. A 25-ik czikk ötödik kikezdésébeu levő „általános" szó kihagyandó.