Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

645. szám. 9 hozunk és a melyekkel kiegyenlitendők volnának az állam vagy egyesek részéről a lajthántuli tartományokban teljesítendő fizetések. Ha már most figyelembe veszszük az utolsó 25 év alatt szenvedett mindazon súlyos bajainkat, melyek azon körülményből származtak, hogy valutánk szemben a külfölddel. — hol akkor az arany és ezüstérték közt még különbség nem volt — folytonosan hullámzó és ingadozó volt, némi fogalmunk lehet azon káros következményekről, melyeket tűrnünk kellene, ha valutánk ingadozó és örökösen változó volna nemcsak a szorosan vett külfölddel szemben, hanem szemben Ausztriával is, a melylyel kereskedelmi és hitelbeli Összeköttetéseink összehasonlithatlanul nagyobbak, kiterjedettebbek és fontosabbak. Ausztria-Magyarországnak nemzetgazdasági legnagyobb szerencsétlenségét és fejlődése képességének legnagyobb akadályát eddigelé is a valuta rendezetlen volta képezte. Ez isolálta a monarchiát a többi Európától, megnehezítette és complicálta a kereskedelmi összeköttetéseket a külfölddel és a solid hitelösszeköttetéseket azon nagy koczkázatnál fogva, melylyel az agio folytonos hullámzása következtében jártak, majdnem teljesen lehetetlenné tette. Valutájánál fogva nem használhatta fel Ausztria-Magyarország a külföld bő ós olcsó hitelét; azon külföldi tőkék, melyek hazájukban parlagon hevertek, nálunk e miatt elhelyezést nem kereshettek; és ha az állam vagy magánosok itthon elegendő pénzforrásokat nem találván, súlyos viszonyok által kényszerítve a külföldhöz folyamodtak: a változó agio folytán a fölvett kölcsönöket kérlelhetlenül drágán fizették meg. A 153 millió forintos magyar kölcsön erről szomorú tanúságot tesz. Ugyanily helyzetbe juttatnék Magyarországot most még Ausztriával is szemben, ha oly bankot alapítanánk, mely mellett értékkülönbség támadna a magyar és osztrák valuta közt. Ezen esetben azon számos ós fontos összeköttetések, melyek jelenleg a kereskedelmet Magyarország és Ausztria közt élénkítik és előmozdítják, megzsibbasztatnának, félénkebbekké és tartózkodóbbakká válnának; gazdasági egész életünket uraló számos hitelösszeköttetóseink Ausztriával nagy részben határozottan megszűnnének, mivel ingadozó valuta mellett solid módon ép oly kevéssé vehetnők igénybe az osztrák hitelt, a mint nem vehettük igénybe nagy koczkázat nélkül eddigelé a külföld hitelét. De Magyarország, melynek tőkeszegénysége kétségbe nem vonható, ezen hitelt mindaddig, inig hazánkban nagyobb tőkék munkaszülte megtakarítások folytán nem képződnek, alig nélkülözheti. Ezen hitelen alapul majdnem kizárólag hazánk nagy és fontos közvetítő kereskedelme, mely Magyarország fogyasztóinak szükségleteit Ausztria iparczikkeivel ós a déli terményekkel kielégíti, ezen hitelt veszik igénybe, habár nem olyan nagy mértékben mint ezelőtt, de még mindig igen jelentékeny mérvben hazai iparvállalataink, vasutaink és főleg pénzintézeteink, és ezen hitelt veszi igénybe — nincs tagadás benne — az állam is igen gyakran, midőn hitelműveleteinél a valuta veszedelmes hullámzásait kikerülni kivánja. A bizottság megengedi, hogy a magyar bank, ha hivatásának megfelel, ezen általunk eddigelé Ausztriában igénybe vett hitelt részben ugyan nélkülözhetővé tenné; de az ezer meg ezer különböző forrásokból merített, különböző utón ós módon nyert eddigi hitelt kellőleg vagy csak megközelítőleg is pótolni, az uj magyar bank még akkor sem lenne képes, ha a solid jegybanküzleteknél nélkülözhetetleneknek mutatkozott formák ós óvatosság mellőzésével is tényleg minden adott alkalommal hitelt nyújthatna, a mit föltennünk nem szabad és óhajtanunk nem lehet. Nem lenne képes erre meg ekkor sem, mivel ez esetben túlságos nagy mennyiségű bankjegyeket kellene kibocsátania, ez pedig egy újonnan keletkezett ós sok oldalról már előzetesén bizalmatlansággal szemlélt intézet hitelót kétségkívül mindjárt működése kezdetén megingatná és jegyeinek árkeletére káros befolyással lenne. Az előadottak szerint jogosan attól lehet tartani, hogy az ilyen viszonyok közt felállítandó bank keletkezésével az eddig élvezett hitelforrások nagy részben megszűnvén, és mások által kellőleg és kielégítő módon nem pótoltathatván, jelentékeny pénz- és kereskedelmi válság tárnadKKPV. H IROMÁNY 1875-78. XX. '