Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-648. Az igazságügyi bizottság jelentése, a kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyában

648. szám. 97 20. §. A tanuk és szakértők eskü helyett lelkiismeretükre való hivatkozás mellett kézadással erősitik meg vallomásukat. A vallomásnak ily megerősítése az esküvel erősített vallomással egyenlő erejűnek tekintetik. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy kézadással erősített vallomást letenni vonakodó tanú annyiszor, a meűnyiszer öt forintig terjedhető pénzbüntetésben.marasztalható. 21. §. , Ha kellően megidézett felek valamelyike a tárgyalásra meg nem jelen, és a másik fél a halasztásba önként bele nem egyezik: a megjelenő félnek a kereset tárgyára vonatkozó ténykörülmények iránt tett előadása, a mennyiben a bíró előtt fekvő bizonyítékok által meg nem czáfoltatik, valónak tartandó. 22. §. Tanuhallgatást, birói szemlót, vagy szakértők meghallgatását a bíró szóval rendeli meg, és amennyire lehetséges, a bizonyításokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyításnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason hatáskörű bíróságot keresi meg. — Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval vagy később írásban értesitendők, a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza. Ugy a tanukhoz, mint a szakértőkhöz azon ténykörülményekre, — melyek bebizonyítása általuk szándókoltatik — tartozó kérdéseket a bíróság saját belátása szerint hivatalból, vagy a felek indítványára intézhet. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is jegyzőkönyvbe veendő. * 23. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét; b) a feleknek illetőleg képviselőiknek neveit; a) a kereset tárgyának megjelölését; d) az ítéletet ós annak rövid indokolását. Községi bíráskodás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más a biró által e ezólból meghívott és meghitelt jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, birói aláirással és pecséttel láttatik el. A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláírni, illetőleg kézjegygyei ellátni. — Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. 24. §. Az ítélet a feleknek rendszerint a tárgyalás befejezte után azonnal kihirdetendő. Ha a felek valamelyike, a kihirdetésnél nem volt jelen, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő és annak a jegyzőkönyv kiadványa írásban kézbesítendő. KÉPV. H IROMÁNY 1875 73. XX. 13