Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.

Irományszámok - 1875-636. Horánszky Nándor és társai határozati javaslata, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatnak, a jogügyi bizottsághoz leendő visszatétele iránt

206 636. szám. <»$<»• Hzúm. Határozati javaslat. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatnak a központi bizottság által megállapitott szerkezete a jogügyi. bizottsághoz küldetik azon utasítással, hogy azt a következő elvek alapján átdolgozva terjeszsze a ház elé: 1. A kisebb polgári peres ügyekben rendszerint bíráskodik a járásbiró. 2. -Vármegyékben, a hol az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehetséges, az igazságszolgáltatás gyorsítása végett a közigazgatási bizottság előterjesztésére a szolgabírót illetőleg a közigazgatási járás (szakasz) első tisztviselőjét, ha elméleti, birói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy birói hivatalt viselt, a belügyinmister beleegyezésével az igazságügyminister a király nevében a kisebb polgári peres ügyek elintézésére birói hatósággal ruházza fel. 3. A községi bíráskodást gyakorolják: a) törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő; b) nagy községekben a biró, a tanács két tagja és a jegyző vagy helyettese; c) kis községekben az elöljáróság. — Az írásbeli teendőket, ha az elöljáróság erre alkalmas tagja nincs jelen, a körjegyző helyettese vagy egy e czélra az elöljáróság által meghívott alkalmas községi lakos végzi. 4. Törvényhatósági joggal felruházott rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén egy alkalmas elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy birói hivatalt viselt egyén a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyminister által a király nevében a kisebb polgári peres ügyekben teljes hatósággal ruházható fel, ha a) ez iránt a város képviselő-testülete vagy a nagy község vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöljárósága a közigazgatási bizottság utján folyamodik, b) és oly alkalmas egyént, ki o tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz. Ez esetben a 3, pont alatt emiitett községi bíráskodással is ezen közeg bizható meg. 5. A 2. 3. és 4. pontokban elősorolt közegek — a kis és nagy községek elöljáróságát kivéve — birói minőségökben a birói felelősségi és fegyelmi törvények alatt állnak. 6. Oly járásokban, a hol a járásbíróság több birói személyből áll és a hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminister az érdeklettek kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközben a járásbíróság [egyik birói tagja megjelen, és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban felmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi. 7. a 2. és 4-ik pontokban emiitett közegek felállítása esetében is a járásbíróság a kisebb polgári peres ügyek azon részében, a mely a községi bíráskodást meghaladja, járása egész területén birói hatósággal bir.