Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.
Irományszámok - 1875-632. Törvényjavaslat, az utakról
632. szám. 125 tárgyát képezi, hogy t. i. az ilyen utak átépitéséhez, az illető törvényhatóság kömunkával járulni köteleztessék. A7-ik §-hoz. Már fennebb az I-sö §-hoz tartozó indokolásban emlitést tettem azon utvonalakról, melyek egyesek vagy testületek által, saját érdekükben fentartatnak. Előfordulhat azon eset, hogy a közérdek ezen utaknak hatósági kezelésbe vételét követeli. Ilyen hasonló esetben megtörtént, hogy az illető magánfél a szóban forgó közútra forditott költségeinek a hatóság által megtérítését követelte, holott nézetem szerint nem férhet ahhoz kétség, hogy a mennyiben ilyen útnak fentartását a hatóság veszi át, és ezzel egy addig ugyan önkénytesen viselt tehertől szabaditja meg az illető magánfelet, azért kárpótlással nem tartozhatik. A 8-ik §-hoz A dűlő utakra vonatkozó ezen §-t felkellett venni ezen törvényjavaslatba, mert annak czime általában az utakról szólván, megtörténhetett volna, hogy ennek a községi utakra vonatkozó határozatai a dűlő utakra is alkalmaztattak volna, holott a dűlő utak a közutak közé, melyek mindenki által szabadon használhatók, illetve a melyeknek használatától senkit eltiltani nem lehet, nem sorozhatok. A 9-ik §-hoz. Hivatalbeli elődöm 1867. évi deczember 31-én kelt rendeletével a közmunka ügynek törvény által rendezéséig, a fenállott helytartó tanácsnak 1862. évben kiadott szabályrendeletét érvényben tartván, a közmunka kivetése mindez ideig ezen rendelet határozatai szerint vettetik ki. Ezen szabályrendelet 6. §-a a következőképpen szól: „Minden egyes vonó állat után évenként 2. igás napszám szolgáltatik, minélfogva minden egyes vonó állat, egyes vagy kettős fogatban, mint rendesen használtatni szokott, közmunkára évenként kétszer kiállítandó, ugy azonban, hogy a közmunkára kiálló netaláni hármas vagy négyes fogatok, csak kettős fogatnak számithatók.* A szabályrendeletnek ezen határozata, dacára a később kiadott magyarázó rendeleteknek különféle megyékben, mint már emlitém, — különféle értelmezést nyert. A törvényjavaslat szerint több igás napszámot kell jövőre teljesíteni, mint a mennyit a helytartótanácsi szabályrendelet megkivánt. Szükségesnek tartottam az igás közmunka kötelezettséget ily módon felemelni, mert azon arányban a mint az utak épitése halad, s mind inkább, a már rendszeresen kiépiíett utak fentartása, képezendi a törvényhatóságok feladatát, mind több igás közmunkára van szükség; mert az utak fentartására megkivántató kőanyag kifuvarozása képezi az utak fentartása körüli munka nagyobb részét. Szükségesnek tartottam még felvenni azon határozatot, hogy a mennyiben a közmunka alapul összeirt vonó állatok száma csekélyebb, sem hogy minden 20. catast. hold szántóföld után egy igavonó állat jutna, az illető tulajdonos annyi igás napszámot tartozik szolgálni, mintha minden 20 hold után esnék egy vonó állatja, nem ritka eset ugyanis az, hogy tetemes kiterjedésű birtokok nagy része nem házilag műveltetik, hanem vagy bérbe, vagy részbe adatik, mely esetben az illető tulajdonos aránylag igen csekély közmunkával terheltetik. Ezen aránytalanság elkerülése végett, vétetett fel a fennebb idézett határozat, mely minden földtulajdonosra annyi terhet ró, a mennyi birtokának müvelésére szükséges vonó állatoknak megfelel.
