Képviselőházi irományok, 1875. XVII. kötet • 610. sz.

Irományszámok - 1875-610. Az 1875-ik évi zárszámadás és annak részletezése, valamint az ez iránti állami-főszámszéki jelentés 1-169. és 1-207. lapig

2tí 610. szám. hatóságuk szerint alkalmaztatnak, s igy megtörténhetik, hogy egyik intézetnél jobbára magasabb fizetést élvező, mig másutt alacsonyabb fizetésű tisztek alkalmaztatnak, mi az illető intézmény kiadásainál nem csekély különbséget tehet; de a költségek már azért is szoros összefüggésben vannak, minthogy a méneknek a ménesektől a méntelepekhez való átszállítási ideje is egyik, vagy másik intézet költségére nézve különbséget tesz; mert p. o. azon esetben, ha a beosztandó mének czélszerüség szempontjából nem a szokott időben osztatnak be a telepekhez, a ménesek költsége nem csak a méneknek azon idő alatt adandó takarmány árával növekedik, de gondozó legénységet is nagyobb számmal kelletvén ott tartani, ez által a ménesek szükséglete minden egyes tételnél tetemesen fokozódik, mig a telepnél nagyobb megtakarítás idéztetik elő Ez okokból a minister részéről a ménesek és méntelepek költségeire nézve az országgyűléstől minden évben, igy 1875-re is átruházási jog kéretett, s 1873-ban meg is adatott az által,, hogy a ménesek és méntelepek szükséglete az 1874-dik évi költségvetésben együttesen szavaztatott meg, az 1875-ik évre azonban — aligha nem tévedésből — ismét elkülönitve állíttatott a költségvetési törvénybe. Az egyes méneseknél fönnebb kimutatott túlkiadásokra vonatkozólag még különösen megjegyeztetik: a) hogy azok legnagyobb részben mind a három ménesnél „a gazdaságtól átveendő kenyér, zab stb. megtérítése" czimü rovatnál fordultak elő, mivel — mint már átalában említve volt — a mének a tervezett időn túl tartattak vissza a méneseknél, s csak hat héttel később osztattak a telepekhez, minek következtében ez utóbbinál, daczára annak, hogy a takarmányt tetemesen magasabb áron kellene fizetni, mint a hogy előirányozva volt, megtakarítás, ellenben a méneseknél túlkiadás állott elő; b) hogy mind a három ménesnek a „vegyeselőre nem látott" rovatnál mutatkozó túlkiadás leginkább az által idéztetett elő, mert itt vannak felszámítva azon mének árai, melyek a telepekből részint a tenyésztés szempontjából, részint mint igás lovak kihasználás végett a ménesekhez vissza adatnak; a kisbéri ménesnél részben azért is, mert az Aczél Pétertől vásárolt telivér-anyag utolsó részlete 1875-ben fizettetett ki; c) Bábolnán az egységes tiszti állomány következtében a „fizetések" rovatán is volt túlkiadás, a mely a Mezőhegyesen elért megtakarítással azonban teljesen ki van egyenlítve;