Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-577. Törvényjavaslat, a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
577. szám. 1S7 találja indokolását, mert más különben a kárpótlási kölcsön előnyös elhelyezésére ez idő szerint alig lehetne gondolni. — E módozat által egyébiránt az állam nem károsodik, mert ezen átszámításnál az arany és ezüst közti agió különbözet 10°/ 0-iv&l lett felvéve, s ezen felül a társulat engedély okmánya szerint az állam a biztosítási (ezüst) főösszegen belül a biztosítási előlegeket a társulat kívánatára külföldi pénznemekben is köteles kiszolgáltatni. A mint továbbá a szerződésből kitetszik, a kárpótlási kölcsönből első sorban a kincstárnak 488,286 frt 69 1 /, kr. és 61,136 frt, összesen tehát 549,422 frt G97 2 krt tevő régi követelése egyenlítendő ki, ugy hogy az osztrák kormány 500,000 frtnyi hozzájárulását is hozzászámítva, ezen építési leszámolásból folyólag a magyar állam ujabb terheltetése tulajdonképen csak 1.471,578 forintnak megfelelő évi külön biztosításra száll le. III. A kassa-oderbergi és eperjes-tarnovi (magyarországi rész) vasutak egyesítését illetőleg: Ez utóbbi vasút üzlete — már az engedély okmány kikötésénél fogva is — vagy a kassa-oderbergi vagy a tarnov-leluchowi vonallal volt egyesítendő. -~ A vonal megnyitása idejében meg is kisértettek a tárgyalások a kassa-oderbergi vasúttal, de eredmény nélkül, minélfogva a költségi szempontból önálló kezelésre nem hagyható üzletet a m. kir. államvasutak üzletigazgatósága vette át. Tekintettel azonban a vonal elszigeteltségére, állandóan e viszony sem tartható fenn, hanem a pálya természetszerűleg vagy a kassa-oderbergi, vagy a tarnow-leluchowi vonallal való egyesülésre van utalva. . Az ez utóbbi vonallal való egyesülés azonban a magyar államkincstárra nézve aggályosnak mutatkozott, mert egy eperjes-tarnowi vonal alkalmas lenne arraj hogy a Kassa vidéke és Oderberg közti forgalmat elterelje. — Ezért a kormány a jelen szerződésbe letett módozatot fogadta el, melyhez a l)) alatt idezárt jegyzőkönyv tanúsága szerint időközben a cs. kir. osztrák kormány is hozzájárult. Ezen egyesülés érdekében az állam nem ho« más áldozatot, mint azt, hogy az eperjesleluchowi vonal üzleti deficitjére 1875 végéig már, is kiutalványozott összegek csak az üzleti fölöslegből fognak visszaköveteltetni. — Az üzleti deficit elvi kérdésére s az ezzel összefüggő ügyekre nézve legközelebb lesz szerencsém részletes előterjesztést tenni s most csak azt jegyzem meg, hogy jelen alkalmi megoldás az elvi kérdés elintézésének semmi irányban nem praejudicál. Ezekbon a törvényjavaslat egyes tárgyaira vonatkozó főbb indokokat felsorolván, még csak általánosságban azt vagyok bátor a mélyen tisztelt képviselőház figyelmébe ajánlani, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása esetében legjobb meggyőződésem szerint egy virágzásnak indult s szép jövővel biró hazai vállalat fog teljesen talpra állíttatni és pedig nem kizárólag a kárpótlási kötelezettségét teljesítő állam terhére, hanem a mindkét rendbeli részvényesek hozzájárulásával is, a mennyiben a kassa-oderbergi vasút részvényesei l°/ 0 , az eperjes leluchowi vonal részvényesei pedig 1 / 2 °/ 0-li osztalékról mondanak le a ezéíba vett s a mindkét államot, mint 25,000 db. részvény birtokosát is érdeklő orvoslás érdekében. Tekintettel tehát ezen remélhetőleg a hazai vasutak czélszerübb csoportositásánál hasznos például szolgáló áldozat készségre is, bátorkodom törvényjavaslatomat elfogadás végett ajánlani. Kelt Budapesten, 1877. május 9-én. i*échy Tamás s. k.
