Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-577. Törvényjavaslat, a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről

577. szám. 177 millió kilenczszáz negyvennyolozezer háromszáz kilenozven (2.948,390) o. é. ezüstforintnyi évi tiszta jövedelemben lett megállapítva, az osztrák-magyar monarchia két állam, területe között oly módon osztatik meg, miszerint az engedélyokmányszerü állami biztositásnak ötszáz negyvenezer (540,000) o. é. ezüsforintot tevő részlete, a nevezett vasnt osztrák vonal része után a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által, a fenmaradó két millió négyszáz nyolozezer háromszáz kilenozven (2.408,390) o. é. ezüsforint összeg pedig a magyar vonal rész után a magyar korona országai által vállaltatik el. — Miután a fentebbi határozmány értelmében, a birodalmi tanácsban képviselt tartományokra eső 540,000 frtnyi biztosítási hányad, az osztrák vonalrészen s különösen a Mosty alagutnál beállott építési kiírókra való tekintetből magasabb összegben állapíttatott meg a pályahossz arányában, az osztrák vonalrészre eső 511,598 írtnál, — kötelezi magát a magy. kir. kormány a kassa-oderbergi vasuttársnlat, illetőleg építési fővállalatának építési károk ozimón támasztott kártérítési igényeit, és pedig a felmerült időközi kamatok beszámításával magyar részről kilátásba helyezett 2.521,000 o. é. frt átalány összeggel, kizárólag a magyar vonalrész terhére kielégíteni, ugy, hogy ezen indokból az osztrák államkincstárt további teher semmi esetben sem érheti. A jármű-telep költségei a fentebbi számtételekben benfoglalvák, és pedig: az osztrák vonalrészre nézve 40,800 írttal a magyar részre nézve 195,200 „ összesen . . 236,000 írttal. II. Czikk. Az állam biztosítási előlegek megállapithatása ozóljából az egyik és másik államterületen fekvő vonalrészre nézve elkülönített üzleti számadások lesznek vezetendők. Ezen számadások vezetésénél a következő alapelvek lesznek alkalmazandók: 1. A bevételek azon vonalrósz üzleti számadásának javára írandók, mely részen azok elérettek; épen ugy a kizárólag egyik vagy másik vonalra tett kiadások azon vonalrész üzleti számadásának terhére esnek, a melynek érdekében történtek. 2. A mennyiben bizonyos szállítási bruttó-bevételek mindkét vonalrészt illetik, és egyöntetű elszámolási okmányok, mint különösen ilyféle fuvarlevelek alapján jutnak elszámolásra, ezen bevételek a megfutott szállítási távolság szerint osztandók el a két vonalrész közt. 3. A közös igazgatási kiadások, úgymint az általános igazgatás költségei, továbbá a pályafelvigyázat és pályafentartás forgalmi- és kereskedelmi szolgálat, vonatmozgósitás ós műhely-szolgálat központi vezetésének költségei, az illető vonalrész pályahosszának százalék tótele és az azon megfutott vonat-kilométerek százalék tétele között mutatkozó számtani középszeres arányában osztandók meg. 4 A menet ós vonat mozgósítási szolgálat, valamint a forgalmi eszközök javítási ós fentartási költségei, a mindkét vonalrószen megfutott vonat-kilométerek százalék tótele, és a mindkét vonalrészen elért bruttó-bevételek százalék tétele közt mutatkozó számtani közópszeres arányában osztandók meg. * T 5. Ugyanezen kulcs szerint osztandók meg a jármű-telep kamat és törlesztés költségei is. E végből az I. czikk függelékéül következő eljárás állapittatik meg. Ha például az átlagos százalók tétel a siléziai vonalrészen 30, a magyar vonalrészen pedig 70 százalékot tenne, akkor az osztrák vonalrész terhére 236,000 frt X 030 = 70,800 frt esnék, holott e vonalrész az I-ső ozikkben megállapított garantia-megosztás szerint csak 40,800 frttal van terhelve. Hogy tehát ezen felhozott esetben 30,000 frtra rugó különbözet kiegyeulittessék, ezen összeg „közbenső kocsibér" ozime alatt az osztrák üzleti számla terhére ós a magyar üzleti számla javára lesz irandó. KÉPV. H. IROMÁNY 1875-78. XVI. 35