Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-561. Törvényjavaslat, a czukoradóról
561. szám. 123 jék; egyúttal azon engedélyt foglalván magában, hogy azon ezukorgyárak, melyek adójukat jövőre is megváltás (átalányozás) utján kívánják fizetni, és a lé termesztésre kizárólag sajtókat, röperőmüveket vagy telepbe egyesitett áztató edényeket használnak, ezen adóztatási módban azon feltétel alatt részesülhetnek, ha a m. kir. és az osztrák es. kir. pónzügyministeriumok által mindegyik termelő idényre egyetértőleg megállapított adómegváltási kulcsot elfogadják. A jelenleg érvényben levő, és a javaslatba hozott adórendszer közötti különbség e szerint abban áll, hogy a sajtókkal vagy röperomüvekkel dolgozó gyárakra nézve, az adómegváltás jelenleg az egyetlen megadoztatási mód, és hogy az adómegváltásnak fátalányozásnak) alapul szolgáló termelőképesség jelenleg törvényszerüleg meg van állapítva, még a jövőre nézve a hivatalos felmérés képezi az általános adóalapot, ós az adómegváltás csak bizonyos, a kormány által megállapított feltételek teljesítése mellett engedtetik meg. A már többször emiitett ezukoradó iránti szakbizottság főjeientósében oda nyilatkozik ugyan, hogy a jelenlegi úgynevezett kényszerítő átalányozási rendszer (adómegváltás utján) a magyarországi répaezukor ipar érdekeinek leginkább felel meg, és hogy az, mint kizárólagos adórendszer nem csak a sajtó-gyárakra nézve tartassák fenn, hanem az áztatási gyárakra is kiterjesztessék, de ezen kívánat teljesítése legalább egyelőre a már említett okoknál fogva nem lehetséges. Ha az áztatási gyárak átalányozására zsinórmértékül szolgáló adókulcs a törvény által állapittatik meg, a kormány ezen adóalapot szintén csak törvényhozás utján változtathatja meg és az esetben, tekintve az áztatási ezukorgyáraknak még mindig emelkedő termelőképességét, nem kerülhető el azon eshetőség, hogy még az illető törvény meghozatik, a benne foglalt megváltási alap már nem felel meg többé a valóságnak. A sajtó-fokozat (Presz-Scala) annak kellő megváltoztatása után a sajtó-gyárak termelőképességének előreláthatólag hoszabb időtartama megfelelvén, és ezen szempontból az eddigi átalányozási mód megváltoztatása nem mutatkozván feltétlenül szükségesnek, de azon eshetőség még sem lévén kizárva, hogy itt is ma vagy holnap, valamely a termelőképességre befolyást gyakorló javítást találtatik fel, főleg pedig azon okból, mert az adórendszer egyenlőségének fentartása igen kívánatosnak látszik: a törvényjavaslat azon gyárakra nézve kivételt nem tett. A kormány továbbá ezen adórendszer által azon helyzetbe jő, hogy a ezukoripar fejlődését lassan követhesse, és a magasabb termelőképesség tényezőit behatólag tanulmányozván, ehhez képest az adókulcsot is kellő időben szabályozhassa. A gyárosok indokolt kifogásokat ezen eljárás ellen nem tehetnek, mivel azok, melyek a megváltási kulcsot, gyártási viszonyainak igen magasnak tartják, tetszés szerint adójukat a répa hivatalos felmérése alapján is fizethetik. Mindenesetre okvetetlenül szükséges, hogy a- kormány, a már a külföld által külön tárgyalások tárgyává tett kiviteli jutalékokkal határozottan felhagyjon, és az adókulcsot oly magasságságban szabja meg, hogy a termelt ezukormennyisége kellő arányban álljon az ezen ezukormenynyiség után fizetett adóhoz. Azon nézet, hogy valamely ipar magas jutalomdijak által tartósan előmozdítható, helytelen nézet, és ha az ily mesterségesen felnőtt ipar fenntartására első sorban a világpiaezra van utalva, hol a kelendőség folytonosan változik, teljes biztonsággal előre mondható, hogy minden kedvezőtlen kereskedelmi conjunctura beálltával kisebb, vagy nagyobb válságba fog sodortatni. Ami az 1878. évi folyamában előterjeszteni szándékolt uj törvényjavaslatot illeti, a kormány tekintettel arra is, hogy általánosan elterjedt nézetek szerint a répa megadóztatása a magyar és osztrák répa czukortartalma közötti különbségnél fogva Magyarországra nézve nem kedvező, a kormány tehát a ezukoradót uj és a jelen állapotot gyökeresen módosító rendszerre fogja fektetni, mely a termény megadóztatására alapíttatván, ezen elv helyes alkalmazása mellett a nyers anyagban rejlő különbségek kiegyenlítését eredményezendi. 16*
