Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról
104 560. szám. Éhez képest tehát a kormány a szeszadóbizottság azon javaslatát, hogy a 48 órai erjtartam jövőre is nem csak a répánál és a lisztes anyagoknál tartassák fenn, hanem hogy az a ezukorüledókre is terjesztessék ki, nem vehette tekintetbe, hanem az adóátalányozás alapjául szolgált eddigi 48 órai erjtartam 24 órára leszállittatott és a szesznyeredék, tekintettel annak jelenlegi magasságára és a különféle anyagok közti arányra, mindegyik nyers anyagra nézve oly magasságban állapíttatott meg, hogy az a valóságnak lehetőleg megfeleljen. A mi a czukorüledéket illeti, a kormány a fentebb emiitett okoknál fogva a szakbizottságnak azon további javaslatát sem fogadhatta el, hogy — a répát kivéve — a többi nyers anyagok számára ugyanazon foktartalom állapittassók meg, mivel ez által a megadóztatásnak aránylagos egyenlősége lényegesen szenve. deít volna. A mint egyrészt el van ismerve, hogy a répát feldolgozó szeszfőző ugyanazon adóköteles czefreürméret használata mellett, a burgonya-, gabona- és kukoricza szeszfőzdékben elérhető napi szesznyeredéket el nem éri, épen ugy másrészt minden kételyen felül álló tény, hogy a czukorüledéket feldolgozó szeszfőzőnek a lisztes anyagokat feldolgozó szeszfőzdék ellenében bizonyos előnye van. Mind a két feltétel a répa és czukorüledéket feldolgozó szeszfőzdék tényleges üzleti viszonyaiban találja indokolását. A hivatalos kimutatás szerint a magyar szent koronához tartozó országokban répából és czukorüledékből következő szeszfokmennyiség készíttetett, és pedig: a termelési idényben répából czukorüledékből 1868—9 1.600,220 1.583,724 I8ö9—70 879,700 551,216 1870—1 1.072,560 2.649,717 1871—2 379,654 3.390,494 1872—3 261,867 3.386,091 1873—4 80,748 4.537,685 1874—5 80,220 2.588,220. Midőn a répát feldolgozó szeszfőzdék az 1868. évi szeszadótörvóny életbe léptetése óta különös lendületet nem mutatnak, a czukorüledékből való szesztermelés tényleg emelkedett, ami minden esetre arra mutat, hogy azon elbánás, melyben a répát és czukorüledéket feldolgozó szeszfőzdék a mostani átalányozási alapok mellett részesülnek, sem az előbbieknek az utóbbiakra nézve aggasztó kedvezményt nem ád, sem az utóbbiakra nyomasztó terhet nem ró. A répát ós czukorüledéket feldolgozó szeszfőzdéknek a lisztes anyagokat feldolgozó szeszfőzdékkel leendő egyenlősítése azonban annál kevésbé volna indokolható, mivel azon fontosságnál fogva, raelylyel a rópatermesztés a mezőgazdaságra nézve bir, valamint azon nehézségeknél fogva, melyek a répának a czukorgyártásra kellő mérvben való értékesítését gátolják, ily egyenlősítés a répaszeszfőzdéket, melyeknek felvirágzása csak kívánatos, aránytalanul megterhelné, a czukorüledéket felhasználó szeszfőzdéket pedig, melyek a mostani átalányozási alap mellett is elvitázhatlan lendületben állanak, aránytalan kedvezményben részesitené. Az adótételnek fentemiitett leszállítása által, a szesznyered éknél történt emelés részben kiegyenlítetik; mint ez a fentebbi számokból kiderül. A kisebb adótétel különösen azon nagyszámú szeszfőzdék javára esik, melyek a belföldi fogyasztásra dolgoznak. Eltekintve attól a jelenlegi adótétel leszállítása azon oknál fogva volt szükséges,, mivel a kilátásba vett terményadó-rendszer mellett a rendtartó iparosnak alkalom nem nyujtatik, hogy az adóban valamit megtakaríthasson, és ennélfogva az adótételt oly magasságban kellett kivetni, hogy
