Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-525. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a gyámügy rendezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

525. szám. 57 közegei által az 1876 : XV t.-czikk 54. §-a szerint teljesítteti, a lefoglalás aluli kivételekre nézve azonban a polgári törvénykezési szabályok alkalmazandók. A kiküldött közeg eljárásának szabályszerűsége ellen felmerült panasz felett a gyámhatóság az igény és elsőbbségi ügyekben a bíróság határoz. A bizottság nagy súlyt fektet e szakaszok elfogadására, mert nézete szerint csak ily intézkedés mellett lehet egyfelől a számadással vonakodó, sokszor roszhiszemü gyámokat és gondnokokat kötelességük teljesítésére szorítani, s a kiskorúak ós gondnokoltak veszélyeztetett érdekeit kellőleg megóvni, másfelől pedig a gyámhatóságok és bíróságok ez ügyekbeni hatáskörének körvonalozása által az ügyek késedelmes halasztását elmellőzni. 146-hV §, első bekezdésében ezen szó után : „pedig" közbeszúrandó „a mennyiben ugyanazon per-ben szavatosságra nem idéztetett", mi által az esetleges kétszeres perlekedés lesz elkerülve 158-ik §. 2-ik pontjába felveendő a 122-ik §. o-ik pontjánál elfogadott módosítás értelmében „fiu, vagy 16 évet meghaladott leány." 160-ik §. 2-ik bekezdésébe ezen szó után „idézni", javaslatba hozza a bizottság „vagy meghallgatásuk iránt más utón intézkedni" mert a rokonokra nézve felettébb terhes volna ily esetekben, hogy a sokszor nagy távolságra levő gyámhatósággal csak személyesen érintkezhetnek. 163-ik §. 2-ik bekezdése gyanánt teendő: „Az anya ugyanez iránti kérelmét végrendeletitileg is kifejezhetik — A bizottság ugyanis azon nézetben van, hogy nem volna helyes az anyát elzárni attól, hogy ha gyermekeire nézve a családtanács felállítását előnyösnek tartaná, de esetleg ezt életében kérelmezni elmulasztotta, ezen óhajának, illetőleg kérelmének végrendeletében kifejezést ne adhasson. 172-ik §. első bekezdését a bizottság a következőkkel ajánlja megtoldatni: „ha azonban határozatainak végrehajtásánál a közhatósági tisztviselők igénybe vétele szükséges, ez iránt az illetékes gyámhatóságot keresi meg" szükségesnek tartja ezt a bizottság részint elvi szempontból, hogy a közhatósági tisztviselők utasításokat csak hatóságtól vehetnek, más részről czéiszerüségi szempontból, mert az alantabb tisztviselők munka beosztásáról helyesen csak a felsőbb hatóság lehet tájékozva. 174-ik §. második bekezdésé gyanánt teendő „A gyám vagy gondnok azonban a reá nézve sérelmesnek vélt határozatot fellebbezheti;" indokolja e módosítást az, hogy a családtanácsnak több jogot mint a gyámhatóságnak van, esetleg a gyám vagy gondnok sérelmével, — adni nem lehet. 202-ik §. tekintettel arra, hogy a gyámhatóság határozata ingókra ós ingatlanokra is vonatkozhatik, következőkép szövegeztetett: „A gyámhatóság a jogerőre emelkedett határozatokat közigazgatási utón és pedig saját területén közegei által, más gyámhatóság területén annak megkeresése által hajtatja végre. Ingóságokra vezetendő végrehajtás az 1876: XV t.-cz. s jelen törvény 136-ik §-a szerint történik. Ingatlanokra vezetendő végrehajtás a polgári törvénykezési rendtartásban meghatározott eljárás: szerint a bíróság utján eszközlendŐ. A gyámhatóság elmarasztaló határozata azon okmányok erejével bír, melyek alapján ingatlanokra birói végrehajtásnak van helye. Jogérvényes gyámhatósági határozatok ellen birói utón csak a 139. §. esetében lehet orvoslást keresni." 203-ik §. 2. bekezdése gyanánt czélszerünek tartotta a bizottság a következőket javaslatba hozni: „Ezen bírságpénzek kezelésének módozatát a törvéuyhatóság szabályrendelettel állapítja meg." 224-ik (régibb 225-ik) §. 2-ik pontját a következőkkel ajánlja megtoldandónak: „Ezen-kimutatásban különös tekintet fordítandó" a számadások beérkezésére és megvizsgálására"; a bizottság ugyanis a tapasztalatok alapján nem tártja feleslegesnek kötelességévé tenni a törvényben a közKÉPV. Ö. IROMÁNY 1875-78 XIV. 8