Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-525. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a gyámügy rendezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

525. szám. 53 535. ixám. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a gyámügy rendezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság tárgyalván a fent emiitett törvényjavaslatot, ugyanazt a hozzácsatolt indokolás alapján általánosságban elfogadta; — a részletekre vonatkozólag azonban a belügyminister ur hozzájárulása mellett több rendbeli módositásokat hoz javaslatba, s miután e módositások szükségessé tették a törvényjavaslatnak ujabbi s a bizottság javaslataira alapitott szövegezését, melyben a bizottság megállapodásai nyertek kifejezést, e helyen mellőzhetőnek taríjuk azon módositások felsorolását, melyeket a szabatosabb irály, avagy helyesebb szerkezet ós beosztás szempontjából hozunk ajánlatba, s elégségesnek tartjuk, ha jelentésünkben egyedül a lényegesebb módositásokra hívjuk fel a t. képviselőház beesés figyelmét. A 4-ik §. második sora után felvétetni ajánlja a bizottság a következő mondatot: „esetleg Örökbeadásuk iránt határozni;" valamint a § végéhez a következőket: „vagy egyeseket a gyámság, illetőleg gondnokságból kizárni;" mindkét módositványt azon indokból, mert az azokban kifejezett jog a szülői hatalom fogalmában rejlik. 10-ik §-ban kimondatni kívánja a bizottság, hogy „a nagyszülők a kiskorúak vagyonát csak számadás mellett kezelhetik;" mert csak is egyedül a szülőt, mint a kiskorú gyermekhez közvetlen a természet törvénye szerint legközelebb állót lehet felruházni azon kedvezménynyel, hogy a kiskorú gyermek vagyonát — s ezt is a törvényben meghatározott korlátok között — számadás nélkül kezelhesse. 13-ik §. első bekezdése ekként szövegezendő: „Szülők nem létében a vagyontalan kiskorú gyermekeket a nagyszülők eltartani és neveltetni tartoznak;" mert a szülőkön kivül a nagyszülők is — ha csak maguk is a társadalom könyörületére utalva nincsenek — semmi körülmények között fel nem menthetők a vérségi összeköttetésen nyugvó ama kötelezettségtől, hogy vagyontalan kiskorú gyermekeikről, illetőleg unokáikról gondoskadjanak, mig a viszonosság ugyanezen §. második bekezdésében a vagyonnal biró gyermekekre vonatkozólag is kimondatik. 16-ik §. ujabb szövegezésében, kimondandónak tartja a bizottság azt is, hogy a szülők „az ékszereket és drágaságokat csak annyiban tartoznak átadni, a mennyiben ezt a gyámhatóság szükségesnek látja;" mert nem volna indokolható semmivel, hogy — főkép leánygyermekek — pl. a szülőikről maradt ezüstnemü vagy ékszerek használatától elzárassanak. 19-ik §. kihagyatott, miután a §-ban foglaltak oly szülőknek nyújtanának kedvezményeket, a kik a szülői hatalommal járó kötelességek alul magokat kivonták. Uj 20-ik §. gyanánt a következők iktatandók: „Az Özvegyi jog czimén szerzett haszonélvezetre a 16—19. %-ok határozatai nem vonatkoznak," szükséges ezen szakasznak felvétele azon indokból, hogy világosan kifejeztessók, miszerint az özvegyi jogon alapuló haszonélvezet ezen törvény által nem érintethetik.