Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-549. Törvényjavaslat, a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

549. szám. 229 maga a képviselő, vagy az ő közvetlen megbízásából valaki a corrnptio eszközeit használta, a választás tekintet nélkül a corrupiio eredményére, mindenesetre megsemmisítendő. Á törvénysértés egyéb esetei a javaslat 9. §-a szerint a választás megsemmisítését csak akkor vonják magok után, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a törvényellenes cselekmény vagy mulasztás által a választás valószínű eredménye tényleg alteráltatott s a megválasztott képviselő a felmerült visszaélések közbejötte nélkül többséget nem nyert vala. A megsemmisítés e megszorítása azért szükséges, mert másként a különben törvényesen megejtett választás is, egyesek vagy egyes párttöredékek fogásainak eshetnék áldozatul. Az 10. §. a vizsgálat elrendelésének eseteit sorolja elő. A dolog természete s a felek érdeke hozza magával, hogy a Ouria intézkedési joga e tekintetben is positiv szabályok által korlátoztassék. A vizsgálat megtartása csak azon kivételes esetekre szorítkozik, a melyekben az ügy tisztázása előzetes vizsgálat nélkül nem eszközölhető. A 18. §. arról intézkedik, hogy az ügyiratok a tárgyalás befejezése után az illetékes hatósághoz átteendők, ha a tanács azon meggyőződésre jutott, hogy a választás alkalmával az 1874. évi XXXIII. törvónyczikk által tiltott cselekmény vagy mulasztás követtetett el s a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítására az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 106 §-ban megállapított záros határidő még le nem járt. Ezen intézkedés tüzetes indokolást nem igényel. Nem lehet, nem szabad a büntető igazságszolgáltatás szabad lefolyását gátolni, ha egyszer a törvény által tiltott valamely cselekmény vagy mulasztás az elévülési határidőn belől bíróilag eonstatálva lett Ilyen elnézés zavarná a fogalmakat, megrendítené a törvény uralmát s meghiusitaná a törvényhozásnak a választási visszaélések kiirtására irányzott üdvös törekvéseit. A 19. §. folyománya azon elvi álláspontnak, melyet a javaslat az 1874 : XXXIII. t.-cz. 89. §. alapján elfoglalt, t. i. hogy a kir. Ouria intézkedési joga csak azon vitás kérdések birói eldöntésére szorítkozzék, a melyeketa képviselőház elnöke, a házszabályok értelmében a kir. Ouriához áttesz. A kir. Ouriának mint rendes bíróságnak nem lehet más feladata, mint itélni a hozzá utasított vitás ügyekben. Nincs tehát arra semmi szükség, hogy a képviselőház a Oariára ruházza mindazon jogot, melyet eddig az igazolás terén, házszabályai értelmében gyakorolt; sőt a ház tekintélye s azon körülmény, hogy az igazolási ,'eljárás előzményei az idők és viszonyok különböző alakulásai között különböző megoldást követelnek, arra utalja a törvényhozást, hogy a kérvények benyújtásáról, felszereléséről, kellékeiről, esetleges visszavételének föltételeiről, s a birói eldöntést igénylő ügyek áttételének módjáról, maga a képviselőház intézkedjék, időről időre megalkotott vagy módosított házszabályaiban. Az idézett 19. §. a képviselőháznak ezen továbbra is fentartandó jogáról szól, miből önként következik, hogy a fennálló házszabályok 1. és 11. része jelen törvényjavaslat szellemében s azzal összhangban tüzetesen át lesz alakítandó. III. Fejezet 20—27. g. A 20—27. §. a vizsgáló tanács-tag jogairól ós kötelességeiről, s az állami közegek, birák, bírósági hivatalnokok, a törvényhatósági és községi tisztviselők és hivatalnokok kötelességeiről intézkedik. Ez intézkedések a vizsgálati eljárás természetéből folynak, s tüzetesebb megvilágítást nem igényelnek. Csak a 20. 25. ós 26. §§. intézkedései képeznek némi kivételt, melyekről tehát röviden szólanom kell. A .20. §. szerint a vizsgáló tanács-tag a vizsgálatot a helyszínén teljesíti. Ezt a költségkímélés szempontja, a felek és tanuk kényelme és sokszor a dolog természete követeli, kivételt .