Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-549. Törvényjavaslat, a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról

549. szám. 225 Melléklet a 549. sz. irományhoz. Indokolás, a kir. Curiának az országos képviselő-választási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslathoz. Az 1874: XXXIII. törvény 89. §-a kimondja, hogy „a kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a Ouria itól. Az anyagi és alaki szabályokat, melyek szerint a Ouria ezen hatáskörében eljár, külön törvény határozza meg."' Törvényjavaslatom a törvény ezen rendeletének kivan eleget tenni. E körülmény fölöslegessé teszi a törvényjavaslat benyújtásának tüzetes indokolását. A törvényhozás, midőn az idézett szakaszt megalkotta, már döntött azon kérdés fölött, vajon fenmaradjon-e az 1848: V-ik törvény 47. §-ának azon' rendelete, hogy „azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetik, a képviselő-tábla intézkedendik" és pedig azon házszabályok értelmében, melyeket az 1818: IV. törvény 15-ik §-a alapján maga megalkot. A törvényhozás már elismerte azt, hogy az országos képviselő-választások érvényére nézve fölmerült vitás kérdéseknek jövőre ne a képviselőház legyen hivatott birája, hanem az ország legfőbb ítélőszéke: a kir Ouria. A képviselőház tagjainak legnagyobb része, a dolog természeténél fogva, a párt-szempontoknak egy bizonyos nyomása alatt áll, s csak keveseknek sikerül megőrizni s ridegen alkalmazni a tárgyilagos pártatlanságot adott esetekben. Nem lehet megnyugtató se egyesekre se a közérzületre a többségnek egy olyan előjoga, mely esetleg, ós merő pártszempontból nem érdemelt kedvezésben részesítheti saját párthiveit, vagy jogtalanul sújthatja a kisebbség tagjait. Nem lehet azt elviselni, hogy egyes képviselő-jelöltek, ós egyes választók, már a választás alkalmával számba vehessék a. jogtalan kedvezés, vagy elnyomás esélyeit. Ez. annak egyengetné útját, hogy a jelölt és a választÓK tul tegyék magukat, a hol lehet, a választási törvényben megvont korlátokon. Az e tekintetben észlelt bajt megszünteti, vagy lehetőleg mérsékli a kir. Curia tervezett bíráskodása. A kir. Ouria tagjai hivatásuk, magas állásuk és függetlenségük tudata által kellőleg fegyelmezett birák és szakemberek. Párthoz tartozhatnak ugyan a Ouria tagjai is, de nincsenek közvetlenül érdekelve és érintve a pártalakulások esélyei által, s nem érzik a képviselői collegialis viszony hatását, és mentek a parliamenti élet befolyásaitól. Ki kell emelnem a törvényjavaslat általános jellemzésére nézve két lényeges szempontot. A kir. Curiának a javaslatban körülirt eljárása azonos lesz főbb vonásaiban azon eljárással, melyet a képviselőház érvényben lévő házszabályai, a ház biráló bizottságaira nézve megállapítottak. A biráló bizottságok eljárása czélszerünek bizonyult be a gyakorlatban, s annak indoka, hogy c bizottságok egyes határozatai nem állják ki a szigorú itószet bírálatát, nem az eljárás rendszerében, de a bizottsági tagok egyéni felfogásában, vagy a tagok pártállásában keresendő, melyre egyik-másik tag, egyes esetekben a szükségesnél talán nagyobb súlyt helyezett. KÉPV H lEOxMÁNY 1875-78. XIV. 29