Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-542. Törvényjavaslat, Szolnok-Dobokamegye székhelyének Deés mezővárosból Szamosujvár szab. kir. városba leendő áttétele iránt
210 542. szám. beleértve Deés mezővárost is, melynek középtanodai nincsenek, ugy hogy az amúgy is szegényesen díjazott köztisztviselő gyermekeit magasb kiképeztetés végett nagy költséggel átküldeni kénytelen Deésről Szamosujvárra. (Másutt, pl. Alsó-Fehérmegye székhelyének Nagy-Enyedre tótelénél ezen egy tekintet is döntő volt a belügyministerre nézve.) Előadtuk, hogy Szamosuivárott nagy számmal állanak a köztisztviselők rendelkezésére a legkényelmesb s legjutányosb lakások, mig Deésen a legszegényebb lakhelyiségekhez is csak felette drága áron juthatni, elannyira, hogy a köztisztviselőnek kevesebbe kerülne, ha Szamosujvárott lakik, s onnan hivatalos teendőit végzendő, naponként Deésre kocsizik át. Előadtuk, hogy Szamosújvár ingyen ajánlotta fel a megyei központ számára szükséges helyiségeket, mig Deésen szűk és czélszerütlen helyiségekhez is csak tetemes pénzáldozat, drága bérletek vagy költséges építkezés árán juthat ugy a megye, mint az állam, (Miután a megye lakosai úgyis könnyen fizethetnek még többet, s az államnak is sok felesleges kiadni való pénze van: a székhely mégis Deésre tétetett!) Azóta a tapasztalás teljesen igazolta akkori érveink igazságát. A megye nem egy tisztviselőjétől volt alkalmunk hallani azon óhajtás kifejezését, vajha a törvényhozás a megye székhelyének Deésről Szamosujvár szab. kir. városba áthelyezése által enyhítené sanyarú helyzetöket. Sőt a mi több, maga a kormány egyik közege, az adófelügyelő is kénytelen volt lépéseket tenni hivatalának Szamosújvárra leendő áthelyeztetése iránt! Kimutattuk, s a fennebbiekben napfénynél világosabban kimutatottnak tekintjük, hogy egyetlenegyjogos, közérdekű és méltányos tekintet sem igazolja Szol no kDobökamegye székhelyének Szamosujvár szab. kir. város mellőzésével Deés mezővárosban való meghagyását. Tisztelettel kérjük ezeknél fogva a képviselőházat beterjesztett törvényjavaslatunk elfogadására. Kelt Budapesten, 1877. évi márczius hó 23-án. Dr. Molnár Antal s. k. Lukács Béla s. k.
