Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-537. Tisza Lajos inditványa, a „némely törvényjavaslat területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9-ik pontjának módositása iránt

537. szám. 171 5&7* xftúm. Indítvány, a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló 1876. évi XXXIII. törvényezikk 1. §-a 9-ik pontjának módosítása iránt. Az 1876. évi XXXIII. törvényezikk tárgyalása alkalmával volt szerencsém kifejteni azon indokokat, melyeknél fogva ugy a jó közigazgatás, mint a megyei közszellemnek továbbra is jó, irányban való fenntarthatása szükségessé teszik, hogy az akkor még Küküllő, ma Kis-Küküllő megyének székhelye meghagyassák ott, hol — mint az adott viszonyok közt legalkalmasabb és tekintettel kivált a vízválasztók és völgyek fekvésére s' azokban vezetett úthálózatra, leginkább központi helyen — egy század óta fennállott. Belátta ezt a háznak közigazgatási bizottsága is, és ennélfogva az eredeti törvényjavaslatot ez irányban módosítva terjesztette volt a ház elé. Belügyminister ur elmondván a május 29-iki ülésben, hogy a törvényjavaslat czélzata, miszerint eszközöltessék most csak azon változás (a megyékben stb.), mely okvetlen szükséges, eszközöltessék pedig ugy a közigazgatási igényeknek, mint a történelmi fejleményeknek és az élő érdekeknek combinatiója folytán: a június 2-ikán tartott ülésben a fentebbi elvből kifolyólag kimondotta, hogy ott, a hol a megye területe lényegesen nem változik, kész a szókhelyet érintetlenül hagyni ós bizni arra, hogy ha a megye akarja, az tegyen lépést a megváltoztatás iránt s ennél fogva (Küküllő, ma Kis-Küküllő megyét illetőleg) a közigazgatási bizottság ide vonatkozó módosításához hozzájárul. Mindazáltal a június 3-án tartott ülésben a szavazásnál a jelen volt 178 képviselő többsége, mellőzve a közigazgatási bizottság módosítását, — az eredeti szerkezetre tért vissza, melyben a székhelynek Erzsébet városra való áttétele rendeltetik. Ez vétetett tehát fel a törvény szövegébe. Ennek folytán Kis-Küküllő megye alakuló gyűlését kénytelen volt Erzsébetvároson tartani meg september 9-én. Első ténye volt az újraalakult megyének egyhangúlag elhatározni, hogj a .|* alatt mellékelt felirat intéztessék a kormányhoz, melyben a székhelynek Dicső-Szt.-Mártonban való meghagyását, illetőleg visszahelyezését indokoltan kéri a megye. Beállott tehát egy azon esethez, melyet belügyminister ur fenthivatolt beszédében jelzett, analóg eset. A megye, melynek területe lényegesen nem változott, lépést tesz nem ugyan régi székhelyének megváltoztatása, de az azt más helyre áttevő uj törvény ide vonatkozó rendeletének megszüntetése s a régi székhelynek meghagyása iránt. Meg vágyok győződve, hogy a törvényhozásnak komoly ós őszinte szándéka ott, hol az állam közérdeke az ellenkezőt parancsolólag nem követeli — intézkedései által, kivált akkor, midőn nem is egy, mindig problematicus eredményű, ujabb alkotásról, de a száz év óta fennállónak fentartásáról van szó, azoknak jól felfogott érdekeit és óhajtását kielégíteni, kik a fentemiitett in22* .*