Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-529. 1877. évi I. törvényczikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
150 529. szám. gyar-Derzse, Köblös, Alsó-Töők, Felső-Töők, Igricze, Tótfalu, Szarvaskend, Esztény, Poklostelke, Moró, Doboka, Kendilóna, Lozsárd, Ónok, Tötör, Keosed-Szilvás, Kecsed, Nagy-Iklód, Kis-Jenő, Kis-Iklód, Viz-Szilvás, Hesdát, Mikola, Boncz-Nyires, Szekuláj, Szt.-Egyed, Pujon, Szt.-Gothard, Czege, Göcz, Császári, Vajda-Szt.-Iván, Mohaly, Oláh-Vásárhely, Erdő-Szombattelke, Kötke, Szt.-Márton, NagyDevecser, Kis-Devecser, Noszoly, Búza, Feketelali, Melegföldvár, Kapor, Szász-Zsombor, Mányik, Veres-Egyháza. Kékes, Szt.-Miklós, Czente, Vicze, M.-Borzás, Kétej, Dellő-Apáti. Szász-Uj-Ős, Aranyos-Móricz, Szász-Máté, Szász-Ujfalu, Bödön, Ents, Fellak, Sz.-Szt.-Jakab. Sz.-Czegő, Árokalja Kerlés, Sárvár, Sajó-Keresztur, Sajó-Szt.-András, Kenteiké, Sajó-Magyorós, Szt.-Katolna-Dorna; c) a volt Kővárvidéknek következő községei: Csokmány, Aranymező, Poinicza, Pirosa. Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Csula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkária, (Purkerecz) Dióspatak, Kis-Nyires, Eesztolcz, Révkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Ilonda-Pataka, Szakatura, Sásza, Nagy-Buny, Frinkfaiva, Zsugásztra, Románfalva, Szelnieze, Drága-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Eussor, Brébfalva, Csernefalva, Kápolnok-Monostor, Szt-Kápolnok, Vaácl, Fonácz, Laczkonya, Berencze, Kis-Körtvólyes,. Garbonácz, Gyertyános, Kovács-Kápolnok, Csokotés, Kötelesmező, Plopis és Blózsa; d) Szamosujvár; e) Szék. 3. Szatmár megyébe kebeleztettek a volt Kővár vidékének következő községei: Kapnik-Bánya, Karullya, Szakállasfalva, Kölese, Kovás, Bemete, Berkeszpatak, Butyásza, Kis-Buny, Váralja, Fericse, Durusa, Nagy-Körtvélyes, Gaura, Stezser, Hovrilla, Somkutpatak, Jeder, Gyökeres, N.-Nyires, Tölgyes, Törökfalva, Csolt, N.-Somkut, Berkesz, N.-Fentős, P.Fentős, Fehérszék, Lukácsfalva, Dánfalva, Pribékfalva, Magosfalva, Hosszúfalu, Kis-Fentős, Szappanpataka, Erdőaranyos, Koltó-Katalin, Hagymás-Lápos, Puszta-Hidegkut, Kolcér, Kis-Bozinta, Ó-Bozinta és Szaszar. 4. Szilágy megyét képezik : a) a volt Közép-Szolnok megye; b) a volt Kraszna megye ; c) a volt Doboka megyének következő községei: Őrmező, Tihó, Borzává, Galgó, Farkasmező, Kettősmező, Balázsbáza, Somróujfalu, Felső-Kékes-Nyárló, Bomlott, Galponya, Alsó-KékesNyártó, €sömörlő, Magyar-Egregy, Ördögkut, Pósa, Vaskapu, Szt.-Péterfalva, Puszta-Rajtolcz, Felegregy, Bodja, Szt.-György, Vármező, továbbá Bakos és Kendermező ; d) Kolozsmegyéből a következő községek: Nagy-Bajtólcz, Kásapatak, ez utóbbi Huta nevű praediummal együtt; e) Zilah. 5. Kolozs megyét képezik : a) az eddigi Kolozsmegye valamennyi községe, a Szilágymegyébe (4. d) a Torda-Aranyos megyébe (6. d) valamint a Máros-Torda megyébe (7. c.) kebelezett községei kivételével; b) a volt Doboka megyének következő községei: Szt -Mária, Kendermái, Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány, Dall, ügruez, * Adalin, Kis-Esküllő, Ördögkeresztur, Nagy-Eskülíő, M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Csomafája, Bodok, Kidé, Magyar-üjfalu, Borsa, Válaszút, Bonczhida, Gyulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz ; Szava, Gyeké, Hosszú-Macskás ; c) Kolozs. 6. Az egyesült Torda-Aranyos megyét képezik : a) a volt Torda megyének következő községei: Tur, Bányabükk, Csürülye, Hesdát, Indal. Kis-Fenes, Komjátszeg, Koppand. Magyar-Szilvás, Mikes, Oláh-Rákos, Puszta-Csán, Puszta-Szt.•
