Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-499. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatra

348 499. szám. Tisztelt ház! Távol van a központi bizottság kisebbsége attól, hogy valamely törvényes rend­szer fentartásához konokul ragaszkodjék, de igen is a közp. bizottság kisebbsége azon nézetet vallja, hogy egy létező rendszer csak akkor vétessék változtatás alá, hahogy annak helyét egy jobbal, egy a viszonyokat lényegesen javitó rendszerrel kívánjuk pótolni; ám az által, hogy bár csak a csekélyebb peres ügyekben az illetőségi köröket teljesen összezavarjuk, ezen ügyektől a jogszolgál­tatás biztonságát megvonjuk anélkül, hogy láthatnék azt az igazságügyi politikát, mely hivatva lenne valahára rendszert s javulást hozni létre az eddig nagy mérvben elhanyagolt téren, — vagy hogy észlelhetnők azt a hatáskört, melylyel a kir. járásbíróságok a bagatell-ügyeknek tőlük lett elvonása után felruházandók lennének — csakugyan nem látjuk javítva a létező rendszert, nem tartjuk orvosolva azon bajokat, melyeket az 1869: IV. törvényczikk által életbe léptetett elkülö­nítés után, igazságszolgáltatásunk terén észlelhetünk. Az anyagi törvénykönyv hiánya, a perrendtartás rosszasága, a zsugoriság, melylyel a meg­ürült birói állomások betöltettek, illetőleg betöltetlenül hagyattak, a bíráknak administrativ ügyekkel való túlterhelése s kivált a rósz kerületezés és téves munkaerő-beosztás: ezek ama bajok, melyek orvoslásra várnak, ezek azon hiányok, melyekkel magát a rendszert tették itt ott gyűlöltté! De azt tagadjak, hogy az ország közvéleménye a létező bajok orvoslását határozottan abban látná, hogy a bagatell-ügyek elintézése a szolgabirákra ruháztassák. A ki csak némileg ismeri közigazgatásunkat, a ki megérti mennyi s mily teendő neheze­dik a járás első tisztviselőjére, kire még a hagyatékok tárgyalását is kívánják bizni, s végül ki tisztában van azzal, hogy Magyarországon a közigazgatás a reformok egész halmazát igényli, oly reformokat, melyek állami megmaradhatásunk lényeges feltételei, — az be fogja látni, hogy a szolgabíró — e sajnálatra méltó eszköze administrativ velleitásainknak, a választás esélyei által oly sok mindenféle elnézés s csűrés-csavarásra utalt, a birói tiszt gyakorlására már azért se való tisztviselő, — nem alkalmas arra, hogy a jogszolgáltatás biztonságát nyújtsa s döntsön az „enyém s tied" vitás kérdéseiben. Nézetünk szerint ugy a közigazgatás, mint a jogszolgáltatás, egymástól függetlenül s el­választva kell, hogy működjenek : mert mindkét igazgatási ág hazánkban oly lényeges s az erőket teljesen igénybe vevő feladatokkal bir, melyek sikeres megoldása meg nem tűrheti azt, hogy a két igazgatási ág tiszviselőinek hatásköre ismét összevegyittessék. Ezen — ha ugy tetszik — elveket, de határozottan gyakorlati követelményeket is a bagatell­ügyek jogi természete s az azoknál kívánatos eljárás nem alteralhatja. Igazolják ezt Európa müveit államai, hol arra, hogy a közigazgatás tisztviselője a köz­érdekkel össze nem függő magánjogi kérdések eldöntésével foglalkoznék, — példát ugyancsak nem találunk. Es utóvégre, hogy a csekély értékű követelések a jogvédelemre ép oly jogos igónynyel birnak, mint a nagyobb értékűek: azt tagadni csak a jogórzület hiányának lehet! De hát mit is óhajtunk a bagatell-eljárás által főleg elérni? Először is azt, hogy a jogszolgáltatás gyors legyen. Hogy a gyorsaság, ha az eljárás szabályait czólszerüen s jelentékenyen rövidítjük, a járás­birónál könnyebben leend elérhető, mint a szolgabirónái, azt a gyakorlat minden bizonynyal iga­zolni fogja. A járásbiró kizárólag az igazságszolgáltatás embere, állandó székhelyén mindenkor meg­található, joghoz értő egyén, kihez az ország legnagyobb részében bizalom is fűzi az embereket. A járásbiró gyakorlatban van, gyorsan végez s dolgozhatók. A szolgabíró ellenben járása területének bármely részén tartózkodhatik, irodáját — ha tán olyannal — saját költségén tartja, a számtalan törvény által reá rótt hivatalos teendők által folyton mozgattatva, kénytelen ide-oda

Next

/
Thumbnails
Contents