Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-499. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatra

538 499. szám. sekre hallgattatnak ki, ós vallomásukat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, fogadalommal megerősiteni kötelesek; kivéve azon esetet, ha mindenik érdeklett fél jelen van, s az eskü mellőzését kivánja. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy az esküt (fogadalmat) letenni vonakodó tanú annyiszor, a mennyiszer 50 írtig terjedhető pénzbirságban marasztalható. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is külön jegyzőkönyvbe veendő fel. 44. §. Eskü által való bizonyításnak csak a következő esetekben van helye: a) Ha valamely ténykörülmény nem teljes bizonyító erejű okmány, vagy egy kifogástalan tanú által igazoltatik: a bizonyító félnek, a mennyiben a tényről közvetlen tudomása van, póteskü ítélhető; b) Ha valamely valódiságára nézve kétségtelen követelés összege másként be nem bizonyítható : a követelő félnek becslő eskü ítélhető; c) Ha valamely magánokirat valódisága tagadtatik: az aláírást tagadó fél esküt köteles tenni arra, hogy az aláírás nem tőle származik; ha pedig ezen esküt le nem teszi, az aláírás valódisága bebizonyitottnak veendő. Midőn azonban az okiratra hivatkozó fél azt állitja, hogy személyesen jelen volt az okirat aláírásánál: az aláírást tagadó fél a tárgyalás során az esküt vissza kínálhatja, és ez esetben, ha a bizonyító fél ezen esküt leteszi, az okirat valódisága bebizonyitottnak vétetik; d) Oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek közvetlen tudomása van, más bizonyítékok hiányában a bizonyító fél ellenfelét esküvel kínálhatja meg. A megkínált az esküt visszakínálhatja. A kínált eskü a bizonyító ellenfelének, visszakinálás esetében pedig a visszakínált eskü a bizonyító félnek ítélendő meg. Esküvel eldöntött perekben a megítélt eskü szövege az ítéletbe szószerint felveendő, és a peres felek jogai és kötelezettségei feltételesen, ugy az eskü letételének, mint a letétel elmulasztásának esetére megállapitandók. 45. §. Á tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíró nevét, a tárgyalás helyét és idejét; b) a feleknek s illetőleg képviselőiknek neveit; c) a panasz tárgyának megjelölését; .d) lehető rövidséggel és a felek előadásának mellőzésével, csupán a lényeges bizonyítékokra általában való utalás mellett a kiderített tényállást; e) a tárgyalás közben hozott s az érdekletteknek kihirdetett vagy kézbesített végzéseket; f) az ítéletet ós annak rövid indokolását. Községi bíróság elé tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi — vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más a bíró által e czélból meghívott és meghitelt jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik a 24. §. intézkedésének megfelelő birói aláírással és pecséttel láttatik el. A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláírni, illetőleg kézjegy gyei ellátni., Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő.