Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-499. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslatra

499. szám. 327 Az ügyvédi képviselet korlátozását illetőleg a központi bizottság alapul a II. különvéleményt azért fogadta el, mivel az igazságügyi bizottság szövegezése az abban szükségszerűen felvett sok kivétel által az ügyvédi képviselet kizárását majdnem hatálytalanná, s igen könynyen, ugy szólván önkónyszerüen kijátszhatóvá tette volna; s mivel azt, hogy valaki ezen csekélyebb ügyekben saját költségére magát ügyvéd által képviseltesse, kellő alapon megtagadhatónak a bizottság nem találja és bizton hiszi, hogy a költség-többletnek az ellenfél ellen való meg nem Ítélése önmagában véve is teljesen hatályos eszköz leszen az ügyvéd általi képviseltetés korlátozására ott, a hol erre valóban szükség nincsen. Azon intézkedés felvétele által, hogy a meghatalmazott dijainak saját fele ellenében való birói megállapítását nem követelheti, a bizottság a lehető visszaéléseknek kivan gátot vetni. A törvény hatályba lépte napjának megállapításával a központi bizottság a bel- ós igazságyügyministert vélte megbizandónak azon ok miatt, mivel az életbe léptetés végett szükséges elvi intézkedésekre szükséges idő előre teljes biztonsággal meg nem állapitható. Az életbeléptetés végett szükséges intézkedéseknek rendeleti-uton való szabályozásával és a békebirói ügyviteli szabályoknak megállapításával a bel- és igazságügyministerek az ügy természetéből folyólag voltak megbizandók. A törvényjavaslatnak 84-ik (ujabban 81-ik) §-ából a következő szavakat „a jelenben érvényben levő bélyeg-szabályok alapján" a bizottság azért találta törlendőnek, hogy a megbízott ministereknek keze e tekintetben kötve ne legyen, s megfelelhessenek annak, a minek kifejezést adni a központi bizottság kötelességének ismeri, hogy t. i. ezen ügyekben lehető mérsékelt bélyek-szabályozás állapíttassák meg, s különösen a választott törvényhatósági békebirák ítéletei leginkább mérsékelt bélyeg-illeték alá vonassanak. Szemben az igazságügyministeri javaslattal az igazságügyi bizottság szövegezésében nagy előnynek tekinti a központi bizottság, hogy a törvénykezési rendtartás megfelelő intézkedéseire való utalás lehető mellőzésével igyekezett a tövónyjavaslat szövegét megállapítani. & téren a központi bizottság még tovább ment, de mert a törvényjavaslat 68-ik (ujabban 65-ik) §-ból az 1868-ik évi LIV. törvényczikk 395—398. §§-aira és az 1876-ik évi XXXI. törvényczikkre való hivatkozást csak ugy találta volna mellőzhetőnek, ha ezen szakaszok ós törvényczikk szószerint egész terjedelemben felvétetett volna a javaslatba, a mi nem csak a javaslat terjedelmét fogta volna szükség nélkül növelni, hanem a szövegbe czélszerüen beilleszthető sem fogott volna lenni: azon óhajának ad a központi bizottság kifejezést, hogy az életbeléptetés tárgyában kibocsátandó rendelet függelékébe ezen idézett törvényszakaszok ós törvényczikk felvétessenek. A fentebbiekben jelzett s több más, részint hézag pótló, részint szabatosb szöveget megállapító nem lényeges módosításokkal a törvényjavaslat a részletes tárgyalás során elfogadtatván, az újonnan szövegezett törvényjavaslatot •/. alatt, a törvényjavaslatra vonatkozó különvéleményeket pedig 27. 3-/. 4/. 57- és 6/. alatt van szerencsénk bemutatni. Kelt Budapesten, 1877. évi február hó 9-én. Teleszky István s. k., központi bizottsági előadó.