Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-498. A zárszámadások átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, a gömöri iparvasutakról és a gömori vasut záloglevél kölcsönről

324 498. szám. tési módozatok megállapításánál szorosan az 1871. évi XXXVII. törvényczikk 5. §-ában nyert felhatalmazás szerint járt el, végre, hogy a kölcsön pénzeinek kezelése és elszámolása is szabályszerüleg törtónt, — minélfogva a kölcsön felvétele és a befolyt pénzek kezelése és elszámolása körül követett eljárását törvényszerűnek és helyesnek elismervén, e tekintetben a további felelősség terhétől való felmentését hozza a bizottság javaslatba. Ez alkalommal szükségesnek tartja a bizpttság megemlíteni, hogy noha az évi járadék fizetése ezüstben van kikötve, a fizetés tényleg arany értékben teljesíttetik. Minthogy azonban a kormány ezen eljárása más alkalommal tudomásul vétetett, e tekintetben minden további észrevétel elesikVI. Mikép felelt meg a kormány az ISI 1. XXXVII. törvényczikk 6. §-ában, illetőleg a heczikkelyezett szerződés 9. §-ában elvállalt fizetési kötelezettségek telekkönyvi biztosítása tekintetéhen f Megfelelőleg az 1868. évi I. t.-czikk rendeletének és az 1871. évi XXXVII. t.-cz. 6. §-ban elvállalt biztosításból folyólag, a kibocsátott kötvények szövegében kifejeztetett, miszerint a kölcsönnek megfelelő kamat és törlesztési járadéka, az épített vaspályára első helyen bekebelezendő, és ezen külön jelzálog lekötése mellett az állam minden jövedelmeivel jót áll az ezen kölcsönből eredő kötelezettségek pontos teljesítéséért. Az említett t.-czikkel beczikkelyezett szerződés 9. §-ában továbbá megállapittatott, hogy az iparosok és földbirtokosok által elvállalt kamatbiztositásbol folyó esetleges fizetési kötelezettség telekkönyvikig biztosittassók, mely czélból a 4. §-ban idézett kimutatásban ugy az elvállalt biztosítási összegek, mint a jelzálogok egyenkint kijelölendők, melyekre az emiitett bekebelezés foganatosítandó lesz, kijelentetvén, hogy a foganatosítás eszközlése a m. kir. pónzügyministerre bizatik, ki is a mulasztások következményeiért egyedül felelős. Minthogy a gömöri ipar-vasutaknak bánréve-füleki része 1873. szeptember 10-én, bánrévedobsinai része 1874. májustól, illetőleg július 20-án. Feled-tiszolczi része pedig 1874. szeptember 5-ón a közforgalomnak átadatott; minthogy továbbá a szerződésileg megállapított ós 10 évre biztosított íketési kötelezettség, a szerződós 11. §-a értelmében a vasút megnyitása napjától veszi kezdetét, és mintán ugyanazon időponttól kezdve a záloglevél kölcsön utáni kamat és tőke törlesztési hányad a törvény 6. §-a szerint már nem az építési alapból, hanem a pálya tiszta jövedelméből fedezendő, vagy a mennyiben az elégséges nem lenne, az államkincstárból fizetendő; — elérkezettnek tartja a bizottság azon időt, melyben az elvállalt állami biztositásnak, valamint az iparosok és földbirtokosok által elvállalt fizetési kötelezettségnek bekebelezése foganatosítandó. Az e tekintetben az állami számvevőszék részéről a kormányhoz intézett kérdésre nyújtott felvilágosítások alapján a következőket van szerencsém a' bizottságnak alőadni: A gömöri vasutak (bánréve-füleki, bánréve-dobsinai és feled-tisolczi vonalak) központi telekkönyvei már összeállitvák, de még meg nem nyithatók, mert a kisajátított, s a vidéki telekkönyvekből bejegyzendő részleteknek a központi telekkönyvbe való átjegyzését engedélyező végzések az illetékes telekkönyvi hatóságok részéről még meg nem küldettek. Ugyanezen okból a kérdéses vasutak építésére fölvett záloglevól-kölcsön járadéka sem volt eddig bekebelezhető; ellenbea a szóban lévő vasutak mentén fekvő iparvállalatok ós földbirtokok tulajdonosai által az 1871: XXXVII. t.-cz. értelmében elvállalt kamat biztosítására nézve a telekkönyvezséi nyilatkozatok kiállittattak és bekebeleztettek, minthogy azonban a pénzügyminister a már telekkönyvezett nyilatkozatok némelyikét részint a kiállítás, részint a biztosíték lényege tekintetében hiányosnak találta, kiegószitésük végett tárgyalásokat indított meg, melyek eddigelé befejezhetek még nem voltak.