Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.
Irományszámok - 1875-483. Törvényjavaslat, a Szörény megyei ideiglenes közigazgatási rendszernek három évre való fentartásáról
292 483. szám. — esetleg a magyar pénzügyi szakmában rendszeresített valamely megfelelő állomásban való elhelyezésük iránt a szükségelt lépések megtétethessenek. Ekóp az akadály eme része elhárítva levén, — az adott viszonyok közt arra nézve volt módozat keresendő, hogy a megyében feltalálható értelmiség is a közügyek intézésébe bevonatván az alkotmányos viszonyokkal megösmerkedjék és ezek közreműködésével a kitűzött czél t. i. az ideiglenességből a végleges szervezetre való helyes átmenet annál biztosabban elérethessék. E részben czólszerünek látszott az ottani ezred községi képviselőknek az ideiglenes szervezetbe való bevonása, mivel az ezred községi képviselők gyülekezete amúgy is a törvény 10. § nyomán hivatva van a megyének végleges, szervezése alkalmával — az 1870. XLII. t.-cz. 91. és 92. §-aiban említett közgyűlések teendőit teljesíteni, s mert ők különben is annak idején a törvényhatósági bizottságba előreláthatólag beválasztatni fogván, annak kiváló elemét fogják képezni. Ugyanezen szempontból szükségesnek tartom azt is, hogy a közigazgatási bizottság Szörény megyében is szerveztessék, de szerveztessék a fentebb előadottaknál fogva most egyelőre ugy, hogy az 1876-ik évi VI. t.-czikk értelmében a megyei közgyűlések által választandó 10 tagból 5 a kir. biztos által jelöltessék ki, ötöt pedig az ezred községi képviselők válaszszanak. Midőn tehát Szörény megyét illetőleg azt kérem, hogy az előadott indokoknál fogva felhatálmaztassék a belügyministerium arra, hogy ideiglenes szervezetet léptessen életbe — illetőleg tartson fenn — szükségesnek tartottam elmondani azt, hogy mi módon szándékozom ezen szervezetet létesíteni, ós annak indoka, hogy a szervezetet magát nem, hanem csakis a felhatalmazást tartom helyesnek a törvénybe felvétetni, abban rejlik, mert épen a kitűzött czél — Szörény megyének a rendes megyei viszonyok közé beléptetésre előkészítése, — azt kívánja, hogy az intézkedésekben a tapasztalatok és fejleményekhez képest lehessen könynyen megtenni a szükségesnek bizonyult módosításokat, mi nem volna lehető, ha a szervezés maga törvénybe igtattatnék. Egyébiránt az által, hogy az ideiglenesség szorosan kitűzött határidőhöz köttetik, még azon tektntetben is előnyt nyújt ezen törvényjavaslat szemben az eddigi állapottal, hogy nem lesz lehető a törvényhozás egyenes hozzájárulása nélkül a kitűzött időn tul a rendkívüli helyzetet Szörény megyében fentartani. Budapesten 1877. január 20-án. Tisza Kálmán s. k., mint belügyminister.
