Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-466. Törvényjavaslat, a Köncsög és Matkó pusztáknak Kecskemét város törvényhatósága alá helyezéséről

228 466. szám leendő csatoltatását nem ellenzi, Bugacz pusztát azonban, mely Orgovány és Jakabszállás kiskunsági puszták által Kecskemét várostól teljesen elszigetelten áll s minden oldalról az újonnan alakított Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye által vétetik körül, ezen megyénél meghagyatni óhajtja. Ezzel szemben Kecskemét város közönsége, ez évi 5545. szám alatt kelt felterjesztésében mindhárom pusztának a város hatósága alá helyezését kérelmezvén, Bugacz pusztára nézve különösen azon körülményt emeli ki, hogy ez a város területével ugyan nem, hanem a szintén a város hatósága alatt álló Monostor pusztával közvetlen területi összefüggésben áll s ez utóbbival együtt egy külön adóközséget képez s hogy a szomszédos Monostor puszta a város területétől alig egy ezer ölnyi távolságban fekszik. Köncsög és Matkó pusztáknak Kecskemét város hatósága alá helyezését javasolja mindenekelőtt azoknak közvetlen szomszédos területi helyzete s e mellett azon körülmény, hogy Köncsög pusztának számos birtokosai, majdnem mindannyian Kecskemét városi lakosok, kik nemcsak adózási, hanem védkötelezettségi s közmunkaszolgálati tekintetben is a város hatósága alatt állanak. Ugy a köncsögi, mint az egri főkáptalan által birt Matkó puszta, a kecskeméti adóközséghez tartozván, ez idő szerint is a városi adóhivatalnál teljesiti adókötelezettségeit, törvénykezési tekintetben a Kecskeméten székelő királyi bíróságok hatósága alatt áll, gazdászati és kereskedelmi tekintetben pedig egyenesen a városhoz utaltatik. Tekintetbe veendő végre, hogy ezen pusztáknak birtokosai, azoknak a város hatósága alá helyezését — tett nyilatkozataik szerint — kivétel nélkül óhajtják, Bugacz pusztának a városhoz leendő csatoltatását ellentétben az érdekelt birtokosok óhajtásával, azért nem hoztam javaslatba, minthogy az a város területével összefüggésben nem áll, ilyes elkülönített szigetek alakítása pedig a törvényhatóságok területének rendezéséről alkotott törvény irányával s czélzataival és a rendszeres közigazgatás követelményeivel egyenes ellentétben áll. Igaz ugyan, hogy a Bugaczczal szomszédos Monostor puszta, mely régibb időtől fogva a város hatósága alatt áll, a város területétől szintén elszigetelve fekszik s hogy Pest-Pilis-Solt-KisKun megye közönsége utólag Bugacznak a városhoz leendő csatoltatásához szintén beleegyezését nyilvánitá, mindazonáltal, minthogy ezen pusztának Kecskemét városához való csatoltatása által, ezen visszás helyzet csak növelteinek, ily irányú intézkedést a fennebbi nézpontokból kiindulva, indítványba nem hozhattam. Hasonló eljárás követtetett a Debreczen város tulajdonában levő pusztáknak, ezen város atósága alá történt helyezése körül is, a mennyiben az 1876. évi XXXIII. törvényczikk 4. szakasza szerint csak azon részek lettek a város hatósága alá helyezve, melyek azzal közvetlen területi öszszefüggésben állanak; ellenben a város tulajdonához tartozó Kis és Nagy-Grut puszták Szabolcs megyénél továbbra is meghagyattak. Budapest, 1876. deczember 20-án. Tisza Kálmán s. k mint belügyminister.