Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.
Irományszámok - 1875-460. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
460. szám. 203 c) a volt Kővárvidóknek következő községei: Osokmány, Aranymező,* Poinicza, Pirosa, Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Osula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkáriu, (Purkerecz) Dióspatak, Kis-Nyires, Besztolcz, Bévkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Ilonda-Pataka, Szakatura, Sásza, Nagy-Buny, Frinkfalva, Zsugásztra, Bománfalva, Szelnicze, Drága-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Bussor, Brébfalva, Osernefalva, Kápolnok-Monostor, Szt.-Kápolnok, Vaád, Fonácz, Laczkonya, Berencze, Kis-Körtvélyes, Garbonácz, Gyertyámos, Kovács-Kápolnok, Osokotés, Kötelesmező, Plopis és Blózsa; d) Szamosujvár; e) Szék. 3. Szatmár megyébe keheleztettek a volt Kővár vidékének következő községei: Kapnik-Bánya, Karullya, Szakállasfalva, Kölese, Kovás, Bemete, Berkeszpatak, Butyásza, Kis-Buny, Várallya, Fericse, Durusa, Nagy-Körtvólyes, Gaura, Stezser, Hovrilla, Somkutpatak, Jeder, Gyökeres, N.-Nyires, Tölgyes, Törökfalva, Osolt, N.-Somkut, Berkesz, N.-Fentős, P.-Fentős, Fehérszék, Lukácsfalva, Dánfalva, Pribékfalva, Magosfalva, Hosszúfalu, Kis-Fentős, Szappanpátaka, Erdőaranyos, Koltó-Katalin, Hagymás-Lápos, Puszta-Hidegkut, Kolcér, Kis-Bozinta, Ó-Bozinta és Szaszar. 4. Szilágymegyét képezik : a) a volt Közép-Szolnok megye; b) a volt Kraszna megye ; c) a volt Doboka megyének következő községei: Őrmező, Tihó, Borzává, Galgó, Farkasmező, Kettősmező, Balázsháza, Somróujfalu, Felső-Kékes-Nyárló, Bomlott, Galponya, Alsó-KékesNyárló, Csömörlő, Magyar-Egregy, Ördögkut, Pósa, Vaskapu, Szt.-Póterfalva, Puszta-Bajtolcz, Felegregy, Bodja, Szt.-György, Vármező, továbbá Rákos és Kendermező ; d) Kolozsmegyéből a következő községek: Nagy-Rajtólcz, Kásapatak, ez utóbbi Huta nevű praediummal együtt; e) Zilah. 5. Kolozsmegyét képezik: a) az eddigi Kolozsmegye valamennyi községe a Szilágymegyébe (4. d) a Torda-Aranyos megyébe (6. d) valamint a Maros-Torda megyébe (7. c.) kebelezett községei kivételével; b) a volt Doboka megyének következő községei: Szt.-Mária, Kendermái, Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány, Dall, Ugrucz, Adalin, Kis-Esküllő, Ördögkeresztur, Nagy-Esküllő, M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Osomafája, Bodok, Kidé, . Magyar-Újfalu, Borsa, Válaszút, Bonczhida, Gyulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz, Szava, Gyeké, Hosszú-Macskás ; c) Kolozs. 6. Az egyesült Torda-Aranyos megyét képezik: a) a volt Torda megyének következő községei: Tur, Bányabükk, Csürülye, Hesdát, Indal, Kis-Fenes, Komjátszeg, Koppand, Magyar-Szilvás, Mikes, Oláh-Rákos, Puszta-Osán, Puszta-Szt.Király, Puszta-Szt.-Márton, Szelicse, Szelistye, Szent-László, Magyar-Peterd, Felső-Peterd, KözópPeterd, Szind, Alsó-Jára, Bikalat, Hagymás, Kákova, Kis-Oklos, Magura, Nagy-Oklos, Puszta-Egres, Ruha-Egres, Runk, Szurduk, Felső-Füle, Magyar-Léta, Magyarosság, Oláh-Lóta, Sütmeg, FelsőFülehavas, Erczpataka, Kisbányahavasa, Berkes, Kisbánya-Bikalat havassal, Alsó-Füle, Asszonyfalva, Toroczkó, Bedelő, Bóróv, Gyertyános, Toroczkó-Szt .-György, Alsó-Podsága, Alsó-Szolcsva, FelsőPodsága, Felső-Szolcsva, Lupsa, Lunka, Sásza-Vincza, Vidaly, Gyéres, Gyéres-Szt.-Király, AranyosLona, Egerbegy, Mező-N.-Csán, Mező-Szt.-Jakab, Cikud» Mező-Bóó, Felső-Detrehem, Alsó-Detrehem,
