Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.
Irományszámok - 1875-450. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a honvédelmi minister által benyujtott törvényjavaslatról „ Királyhágón tul katonai kórházakul kibérelt épületek után 1876. és 1877. évi bértöbbletek fedezésére szükséges póthitelről”
450. szám. 161 bérfizetéseket teljesiti, azon összegeket azonban, melyek ezen rendszeresített béreket felülhaladják, az illető községek viselik s ezen gyakorlat csak a nevezett öt városban szenved kivételt, miután 1848. után Erdélyben a katonai kórházakból a betegek ezen városokban öszpontosittatván, az akkori kormány tekintettel azon károkra, melyeket e városok a háborús időkben szenvedtek, a kórházak bértöbbletét itt az erdélyi országos alap, illetőleg az országos pótadó terhére vállalta el. Ily állapotban találta az ügyet a magyar kormány, midőn a kormányzatot átvette s a fennállott gyakorlathoz képest e bérpótlékokat az országos pótadóból fizette ő is addig, mig az az államadóval egyesittetett. E bérpótlékok tehát, valamint egyéb helyeken, ugy a nevezett városokban sem pótoltattak a hadügyi pénztár által 1867. előtt, hanem kivételesen az 1868. évig fennállott országos pótadóból fedeztetvén, az erdélyi országos alap terhét képezték, hasonlóan azon gyakorlathoz, mely a monarchia másik felében máig is érvényben van, hol számos helyeken az ily ráfizetéseket évek óta az országos alapok teljesitik a nélkül, hogy ezért a hadügyi pénztárból kárpótlásban részesülnének. Ha most a magyar kormány ezen öt város részére fizetett bértöbblet megtérítését követeli a közös költségekből, ugyanezen alapon oly visszatérítési követelések támasztathatnak, főkép a birodalmi tanácsban képviselt országok alapjai részéről, melyek a magyar kormány által tett követeléseket jóval fölülhaladnák s ez esetben az ügy eldöntése Magyarországra nézve hátrányosabb lehetne azon állapotnál, melyben az jelenleg létezik, s mely különben is a beszállásolási törvénynek egy pár év alatt várható életbeléptetése folytán úgyis véget ér. Miután a bértöbbletek a monarchia egyik felében sem képezték soha a hadügyi tárcza kiadását s ekkép közös költségnek sem tekinthetők s azoknak további visszakövetelése oly viszontkövetelóseket támaszthatna, melyek Magyarországra nézve pénzügyi szempontból a mostani állapotnál kedvezőtlenebbek, egyébiránt pedig a beszállásolási törvény életbeléptetése által ezen kérdés végelintézést nyer, a bizottság azon javaslattal járul a tisztelt képviselőházhoz, hogy e bértöbbleteket a magyar államkormányzat terhének tekintve , elvállalni s fedezésükről rendelkezni méltóztassék. A bizottság ezen szempontokból ajánlja a törvényjavaslatnak átalánosságban leendő elfogadását, a részletekre nézve pedig azon módosítást hozza javaslatba, hogy a törvényjavaslat czime tekintettel azon körülményre, hogy abban az 1876. évre póthitel kéretik, következőkép módosittassék: „Törvényjavaslat a Királyhágón tul katonai kórházakul bérelt épületek után 1876. évre járó bértöbblet fedezésére szükséges póthitelről és 1877. évre fizetendő bértöbblet fedezéséről." Kelt Budapesten, 1876. deczember 11-én. Zsedényi Ede s. k. az állandó pénzügyi bizottság elnöke. Ordódy Pál s. k. az állandó pénzügyi bizottság előadója. KEPV. H IEOMA.NY. 187ő—78. Xl, 21
