Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-410. Tisza Lajos inditványa, a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9. pontjának módositása iránt

410. szám. 3 4JLO. szám. Indítvány, a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról ós az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9. pontjának módosítása iránt. Az 1876. évi XXXIII. törvényczikk tárgyalása alkalmával volt szerencsém kifejteni azon indokokat, melyeknél fogva ugy a jó közigazgatás, mint a megyei közszellemnek továbbra is jó irányban való fentarthatása szükségessé teszik, hogy az akkor még Küküllő, ma Kis-Küküllő megyének szókhelye meghagyassák ott, hol — mint az adott viszonyok közt legalkalmasabb és tekintettel kivált a viz választók és völgyek fekvésére, s azokban vezetett úthálózatra, leginkább központi helyen — egy század óta fenállott. Belátta ezt a háznak közigazgatási bizottsága is, és ennélfogva az eredeti törvényjavaslatot ez irányban módositva terjesztette volt a ház elé. Belügyminister ur elmondván a május 29-iki ülésben, hogy a törvényjavaslat czélzata, miszerint „eszközöltessék most csak azon változás, (a megyékben stb.) mely okvetlen szükséges, eszközöltessék pedig ugy a közigazgatási igényeknek, mint a történelmi fejleményeknek és az él'ó érdekeknek combinatiója folytán: a június 2-án tartott ülésben a fentebbi elvből kifolyólag kimondotta, hogy „ott, a hol a megye területe lényegesen nem változik, kész a székhelyet érintetlenül hagyni és bizni arra, hogy ha a megye akarja, az tegyen lépést a megváltoztatás iránt s ennélfogva (Küküllő, ma Kis-Küküllő megyét illetőleg) a közigazgatási bizottság ide vonatkozó módositásához hozzá járul. Mind az által a június 3-án tartott ülésben a szavazásnál a jelen volt 178 képviselő többsége, mellőzve a közigazgatási bizottság módositását — az eredeti szerkezetre tért vissza, melyben a székhelynek Erzsébet városra való áttétele rendeltetik. Ez vétetett tehát fel a törvény szövegébe. Ennek folytán Kis-Küküllő megye alakuló gyűlését kénytelen volt Erzsébet városon tartani meg szeptember 9-én. Első ténye Volt az újra alakult megyének egyhangúlag elhatározni, hogy a •/• alatt mellékelt felirat intéztessék a kormányhoz, melyben a székhelynek Dicső-Szt.-Mártonba való meghagyását, illetőleg visszahelyezését indokoltan kéri a megye. Beállott tehát egy azon esethez, melyet belügyminiser ur fenhivatolt beszédében jelzett, analóg eset. A megye, melynek területe lényegesen nem változott, lépést tesz nem ugyan régi székhelyének megváltoztatása, de az azt más helyre áttevő uj törvény ide vonatkozó rendeletének megszüntetése s a régi székhelynek meghagyása iránt. Meg vagyok győződve, hogy a törvényhozásnak komoly és őszinte szándóka — ott, hol az állam közérdeke az ellenkezőt parancsolólag nem követeli — intézkedései által, kivált ott, hol a százados status quo fentartásáról van szó, azoknak jól felfogott érdekeit és óhajtását kielégiteni, kik a fentemiitett intézkedések által közvetlen érintetnek, nincs tehát kétségem abban, hogy a 1*