Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-378. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1874-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

378. szám. 91 doskodni kellene arról, hogy miként fedezzük azon hiányt, melyet a tulovatosság előidézett volna az által, hogy a kölcsönök megtagadása miatt a 865,763 frt 77 krnyi kamat legmagasabb része nem folyt volna az állam pénztárába. De eltekintve az előadottaktól, mi azt hisszük, hogy a fiumei hajógyárnak kölcsönadott 300,000 írtból sem háromlott kár az államra, a minek beigazolására elégséges hivatkozni az állami számvevőszék képviselője által a zárszámadási bizottságnak bemutatott számlára. Ezen számla egyenlege: tőkében . . .... . . . ... . . 100,296 frt 15 kr. kamatokban . . .' . . . . ' . . .; . . 48,111 frt 39 kr. összesen . 148,407 frt 54 kr., hanem mit mond a számla jegyzete? azt, hogy a visszanyert telkeket azon értékben vette fel 1872. év végével, mely értékben az állam 1868-ban adta volt el a gyárnak, 1868-ban Pesten egy • ölnek legmagasabb ára 4—500 frt volt, mig 1872. óv végével megközelítette az 1,600 frtot, nem csalódunk tehát a midőn azt állítjuk, hogy a telek, mely 1868-ban 42,542 frt 60 krral adatott-el, 1872. év végével legalább 127,627 frt 80 kr. számlába fölvett árnál . 85,085 frt 20 krral többet ért meg, az árverés alkalmával megvásárlott szerelvények értéke a számlába 59.061 frt 52 krral, azaz az árverezési árban vétetett fel, eme szerelvények a gyár könyvei szerint 200,000 frtba kerültek, a birói becsű szerint pedig azok értéke 97,280 írtban állapíttatott meg, tehát itt is az érték kevesebbre vétetett . : . . : . ... . . 38,218 frt 48 kr. az átvett épületek értéke 24,706 írttal vétetett fel, állam által megállapított értékben, holott ezek a becsű szerint 60,000 frtot értek, tehát • azok is . ... . . . . . . . . 35,294 frt — krral többet érnek. Összesen . 158,597 frt 68 kr. Ha már ezen többletet összehasonlítjuk a fentebbi kimutatott . .. . 148,407 frt 54 krnyi egyenleggel, kitűnik, hogy az állam itt is nyert . . . . . 10,190 frt 14 kr. Tekintve tehát, hogy az 1869. évi pénzválság enyhítésére az iparvállalatoknak, kereskedőknek és iparosoknak rendelkezésére bocsátott több milliónyi hitel által az akkori pénzügyminister ur az illetőket kiszámithatlan kártól megmentette ós ez által indirecte az államnak nagy hasznot tett. Tekintve, hogy a kölcsönadott pénzből az államnak 865,763 frt 77 krnyi kamat haszna volt, s végül tekintve, hogy azon esetben, ha az állam birtokába jutott telek, épületek ós szerelvényeknél nem az árverezésnél elért megszerzési, hanem az 1872. év végével fenállott viszonyoknak megfelelő értéket vesszük számításba, a fiumei gyárnak kölcsönadott összegnél is nem vesztessóg, hanem haszon éretett el, kérjük a t. képviselőházat, méltóztassék a bizottság többsége által előterjesztett indítványnak, — mely szerint a fiumei hajógyárnak adott kölcsönből állítólag fedezetlen maradt 148,407 frt 54 krnyi összegre nézve a fölmentés megtagadása hozatott javaslatba, — mellőzésével, az előirányzat