Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-401. Belügyminister jelentése, a nemzeti szinház alapjairól s annak állapotáról

401. szám. 323 a közvetlen és folytonos felügyeletet pedig Ribáry József belügyministeri tanácsos gyakorlá. — Ezen időközbe esik a nemzeti színház pénztárnoki, gazdászati, ellenőri és jegykezelési teendők iránt, hivatalbeli elődöm gr. Szapáry Gyula által kiadott tüzetes és részletes utasítás életbe léptetése, mely utasításnak egy példányát van szerencsém 5 •/• alatt mellékelni. *) 1875. márczius 20-án br. Podmaniczky Frigyest, mint ministeri biztost küldóm ki, kit, — miután ebbeli feladatának egy tüzetes jelentéssel megfelelt, — 0 császári és apostoli királyi Felsége, legaláz&tosbb előterjesztésemre 1875. június 25-én a nemzeti színház intendánsává véglegesen kinevezni méltóztatott, s ki a színház ügyeit ez idő szerint ritka buzgalommal és odaadással vezérli. A kinevezés alkalmával részemről kiadván a nemzeti színház igazgatására vonatkozó szabályrendeletet, mint azt az enquéte-ek kidolgozák, azon némi módosításokkal, melyeket br. Podmaniczky Frigyes ajánlani szükségesnek vélt. E szabályrendelet fejezetei: I. átalános szabályok, II. a nemzeti színház igazgatósága, ~ III. a nemzeti színház intendánsának hatásköre, IV. a két szakigazgató közös teendői, V. a drámai szakigazgató külön teendői, VI. az, operai szakigazgató külön teendői, VII. az administrativ teendőkkel megbízott szakigazgató külön teendői, VIII. a szerződések kötésének módozatai, IX. eredeti és fordított müvek díjazása, X. dramaturg, XI. dráma-bíráló bizottság, XII. opera-biráló bizottság, , XIII. a dráma fő- és alrendező utasítása, XIV. a nemzeti és várszínházban adandó jótékony előadások, a színházon kívül rendezendő hangversenyek, zenei és más előadások, s az ily hangversenyekben és előadásokban a nemzeti színház művészeinek fellépte, XV. a napi szabadjegyek utalványozása. E szabályrendeletnek szintén van szerencsém egy példányát mellékelni. **) Ez utasításban ós szabályrendeletben a nemzeti színház oly igazgatási- és kezelési codexszerü rendszert bír, melylyel a külföldön is vajmi kevés színház dicsekedhetik. Ezekkel mind azt tárgyiasan s tüzetesen előadtam, mik a nemzeti színház anyagi helyzetének és igazgatási viszonyainak megismerésére ós megítélésére szükségesek; s melyekből, szeretem hinni, a meggyőződést meritendi a tisztelt képviselőház, hogy eddig mind az megtörtént, mi ezen nagyfontosságú magyar közművelődési intézetre nézve szükséges volt, s hogy annak helyzete, illetőleg magas művészeti állásának fentartása az eddigi segélyezésekkel nemcsak a jelenben tekinthető biztosítottnak, hanem hogy teljesen indokolt és alapos a remény, hogy a színház azon három évnek letelte után is, mely alatt ugyanaz 0 Felsége ritka kegyelméből rendkívüli segélyezésben részesül, egy részről az időközben sztiksógoseknek mutatkozandó javítások létesítése s lehető megtakarítások eszközlésével, más részről pedig az intendáns ós a működő művészi személyzet további buzgalma s magasra törekvése s kedvezőbb átalános anyagi viszonyok mellett el nem maradható jövedelem-g}'arapodás folytán, művészi magas hivatásának eme rendkívüli fejedelmi segélyezés elmaradásával is megfelelni képes leend. Budapesten, 1876. évi október hó 26-án. Tisza Kálmán s. k., mint belügyminister. *) Az 5 •/. alatti melléklet a ház irodájába és könyvtárába letétetvén, ott megtekinthető. **) A 6 V. alatti melléklet a ház irodájába és könyvtárába letétetvén, ott megtekinthető. 41*