Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-401. Belügyminister jelentése, a nemzeti szinház alapjairól s annak állapotáról
320 401. szám. A mérleg akként áll, hogy . . . 500,800 frt bevétellel, 498,396 frt kiadás áll szemben, mi 2404 frt felesleget helyez kilátásba. Jövőre nézve minden attól függ, vájjon egy részről a kiadásoknak a lehetőség határáig való csökkentésével párhuzamosan sikerülend-e a szinház saját bérleti és napi bevételeit fokozni? En tények alapján azt hiszem, hogy igen, s pedig tetemes mérvben. E hitemnek s reményemnek igazolásául van szerencsém 4 •/• alatt egy felette tanulságos kimutatást mellékelni, melyből kivehető, hogy 1849. óta 1875/6-ig a színháznak évenkint mily bérleti és mily napi bevételei voltak. Midőn ebből látom, hogy a bérleti és napi bevételek 1871/2 évben 283,123 frtot, 1872/3 „ > , . . . 295,942 frtot, 1873/4 „ 316,033 frtot, 1874/5 „ 276,232 frtot tettek tényleg, melyeknek ellenében 1875/6-ban a tényleges jövedelem csak 239,366 frt volt, s a folyó színházi évre e czimen épen csak 232,000 frt van előirányozva, midőn látom, hogy ezek szerint az 187 3 / 4 és 187 5 / (i-iki bérlet és napi jövedelmek közötti tényleges bevételek közötti különbözet . 76,667 frtot, tehát 10,000 frton felül többet tesz, mint a három évre engedélyezett rendkívüli fejedelmi subventio, akkor világosan áll előttem, hogy a legszigorúbb takarékosság folytonos szemmel tartása mellett a színház saját jövedelmeinek oly mérvű szaporodásával, mint a minőken azok a valóságban már léteztek, a rendkivüli segélynek szüksége megszűnni fog. E remény pedig közgazdasági és általában anyagi viszonyainknak javultával s ezzel karöltve a főváros lakossága vagyoni gyarapodásával merésznek tán még sem mondható, mert a mi a múltban eléretett, az a jövőben is elérhető lesz. S meg vagyok győződve, hogy e jövedelem-gyarapodás előidézésére ugy az intendáns buzgalma, valamint az előadó művészi erők jelessége és törekvése hiányozni bizonyára nem fog. A nemzeti színház házipénztáráról szólva, meg kell még jegyeznem, hogy a színház évi költségvetéseit a színházi igazgatásra nézve kiadott szabályrendelet értelmében a szakigazgatók terjesztik minden óv elején az intendáns elé, ki azt deczember havában kötendő szerződések szerint a szakigazgatókkal megállapítja és február elején, tehát az uj színházi év előtt két hóval a minister elé terjeszti. Az intendánsnak a szabályrendelet szerint kötelessége fokozatosan odatörekedni, hogy lehetőleg oly költségvetés jöjjön létre, melyen a személyi kiadások az összes kiadásoknak csak két harmadát, a dologi kiadások pedig egy harmadát képezzék. A színház évi számadásait, mielőtt a ministerhez felterjesztetnek, az enquéte munkálatok javaslata szerint, mely az igazgatási szabályrendeletbe kötelezőleg felvétetett, egy szakbizottság, mely esetről esetre az intendáns által kinevezett három nem színházi ós két színházi tagból áll, vizsgálja meg, melynek jelentése kíséretében kerülnek azok a minister elé, hol azokat a ministeri számvevőség szigorúan átvizsgálja, észrevételeit s nehózményeit, ha vannak, megteszi, s azután a felmentvényt kiadja. Innen a számadások a szám székhez kerülnek. A színház kellékeiről és felszerelvényeiről rendes és pontos leltárak vezettetnek, melyek évenként megvizsgáltatnak, a tárgyakkal egybehasonlittatnak és kiigazittatnak.
