Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 39 IV. Mindazonáltal a jelenleg leghosszabb fegyházbüntetésnek 20 évről 10 évre való leszállítását, mint a mely egyszerre nyilván szerfelett nagy volna, mostanra még nem javasolhatom. Mert, habár jól szervezett és szakórtőileg kezelt fegyintézeteket téve fel, már a 10 évi büntetés is nagyban ós egészben véve a büntetés czéljának elérésére elégségesnek tűnik fel, másrészt az is megfontolandó — és ezt itt szükségkép mérlegbe kell vetni — hogy a mi fegyintézet! állapotaink átaíában ez idő szerint még különféle tekintetben nagyon sok kívánni valót hagynak hátra, ós azonfelül vannak még különböző büntettek, melyekre nézve különösen tekintettel az illető egyéniségekre is a 10 évnél hosszabb büntetésnek legalább lehetőségét nem kellene kizárni. A büntetés tartamának a rendeletben javasolt leszállítása 10 évre „ha a büntetés teljes komolysággal vétetik foganatba s különösen ha egyúttal nagyrészt magánfogságban töltetik ki." tekintve a fegyintézetek mostani szervezetét és azon körülményt, hogy a magánfogság, különösen az egész, illetőleg hosszabb büntetési tartamra jelenleg és még évek hosszú során át aránylag végtelen esekóly mérvben alkalmazható, — mostan még alig léptethetik életbe. Ugyanazért tanácsosabb volna, az időleges büntetésnek czélba vett leszállítását egyelőre 15 évre határozni, de egyszersmind az illető fegyintézeti igazgatóságokat arra utasítani, hogy egyes esetekben, midőn a 10 évnél hosszabb büntetéstől csak hátrányokat lehetne várni, kegyelmi kérvényeket terjeszszenek elő. V. Minthogy az időleges büntetésnek ekkénti ép oly czélszerü, mint üdvös leszállítása mellett föltehető, hogy a 10 évnél hosszabb időre szóló elmarasztalások száma a mostaniakhoz aránylag tetemesen csökkenni fog, végül azon nézetemet fejezem ki, hogy, tekintve a létező fegyintézeti viszonyokat, melyek gyökeres átalakítása még az építkezésekre szükséges pénzerő és alkalmasabb tisztviselői személyzet mellett is évek hosszabb sorát igényli: az időleges büntetés leghosszabb tartamául 15 év, mint egyelőre még mulhatlanul szükséges rósz, továbbra*is tartassék fenn, míg másrészt az egyes egyénekre nézve ezzel egybekötött hátrányok legfelsőbb megkegyelmezések által — a mennyiben ez a büntetés czélját nem koczkáztatná — a szükséghez képest lényegesen enyhittethetnének. V. Grötzen, a kölni fegyintézetek igazgatója.