Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
22 * 372. szám. 2. Meghalt a büntetési idő lejárta előtt: 16 férfi 8 nő, ezek közül azonban csak 2 férfi 10 évi bűnhődés után, a többiek mindnyájan elébb, és pedig 14 nap és 9 év között) 3. 10 év lefolyása előtt más fegyintézetekbe átszállittattak — és azért ezek iránt e helyütt adatok nem nyújtathatnak: — 16 férfi, 12 nő, tehát összesen 34 férfi, 21 nő. Ha ezen 34 férfihez hozzá számittatik ama 17, a kik büntetésüket teljesen kiállották, fenmarad még. 4. 33 férfi, a kik 10 évnél hosszabb büntetésre Ítéltetvén ide beszállittattak és még jelenleg itt vannak, de ezek közül még csak 5 egyén töltött ki többet 10 évnél. Hogy a b) alatti kategoriabeli egyének kczül egy sem töltötte ki (e helyütt) teljesen az itéletileg 15 évnél hosszabb időre kimért büntetés tartamát, ez abban találja magyarázatát, hogy ezen kérdéses 15 férfi és 2 nő közül 1. 9 évi büntetési idő után tébolydába szállíttatott és ugyanott meghalt . 1 férfi 2. A fegyintézetben meghalt 8 évi, illetőleg 4 havi bűnhődés után . . 1 férfi, 1 nő 3. Más íegyintézetekbe átszállittatott 3 férfi, 1 nő e szerint levonandó 5 férfi, 2 nő. Ezeknél fogva van még e helyütt ez idő szerint 10 .férfi, kik közül az, a ki leghosszabb idő óta van letartóztatva, ugyan már 15 1 !., évet kitöltött, de még £ v \ 2 éve van hátra, miután gyilkossági kisérlet miatt 20 évi büntetésre Ítéltetett. Az ezen kategóriába tartozó többi személyek, a kik még itt vannak, büntetési idejök kitöltött részét illetőleg valamennyien, még 15 év alatt állanak; a közülök leghosszabb ideje fogva lévő egyén még csak 13 évet állott ki. Ad III. A felelet, a melyet az illető wartenburgi egyénekre vonatkozólag ezen kérdésre adhatók, a II. alatt előterjesztett statistikai adatokkal szemben, tapasztalatok hiányában csak nagyon tartózkodó lehet. Még ha azon tapasztalatokat segélyül hivom is, melyeket a delitzsohi nointézetben, a polnísch-kronei fegyházban, a boroszlói fiókfegyintézetben ós a lichtenburgi fegyintézetben szereztem, feleletem azért birand kevesebb bizonyító erővel, mert az illető iratok nincsenek már rendelkezésemre és nem vagyok biztos abban, vájjon nem tévesztem-e össze a szóban lévő kategóriákat; sőt még az iránt sem vagyok biztos: vájjon elmélkedésemben nem összeadás folytán keletkező 10, illetőleg 15 évet meghaladó büntetések lebegnek-e szemeim előtt. Mindenesetre határozottan oda nyilatkozhatom: hogy nem lehet tagadni, miszerint sok évi, illetőleg 10 évet meghaladó büntetések a fegyencznek ugy szellemi, mint testi állapotára kártékony hatással vannak, de hogy azon pusztítás, mely mindkét irányban észlelhető, sokkal nagyobb mérvben mutatkozik azoknál, a kiknek összesített büntetéseket kell kiálianiok, mint azon egyéneknél, a kik egy hosszú (10 évet meghaladó) büntetésre Ítéltettek. Általában véve az itéletileg megállapított hosszú büntetések nem a szokásos bűntetteseket érik, tehát nem oly egyéneket, a kik már sok börtön- és fegyházbüntetésen mentek keresztül és ennek következtében egészségük tönkre ment, holott a két vagy három ítéletből eredő, együtt véve 10, 15 és 20, sőt 30 évet meghaladó összesített büntetések csaknem mindig a már korhadt egyéniség testi és lelki végromlását idézik elő. Habár az utóbbi esetben a hosszú büntetések következményei borzasztóbban nyilatkoznak, mint az előbbi esetben, azért még sem lehet azokat tagadni az egy Ítélettel megállapított, 10 évet vagy még 15 évet is meghaladó büntetéseket illetőleg sem.
