Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám.: 179 Us-ii&k nevezi, s mely mások által — s ezek közt Bemer és Wüchter. .által.. — „dolm indeterminatus eventualis", — vagy egyszerűen „dolus eventualis"-nak neveztetik. . Azt nem lehet tagadni, hogy a dolus-nnk azon neme, mely a közveszélyü cselekmények szellemi constitutiv elemét képezi: a közegészség elleni bűntetteknél is előfordul, s a kérdés csak az: vájjon kizárólag a közveszélyü büntettek, — s ha különválasztjuk ezektől a közegészség elleni cselekményeket — azok és ezek speciális sajátságát képezi-e a dolus e neme? Mindkét szempontot megjelöltük, mely a német beosztás -alapjául és indokául szolgál, s. ámbár az alap helyességét — némi módosítással elismerjük: mindazonáltal nem tartjuk ezt oly fontosnak, mint azt, mely a közegészség elleni büntettek és vétségeknek, az élet és a testi épség utáni sorozása mellett szól. Egyébiránt a német rendszer mellett felhozott első indok ellenében figyelmet érdemel azon tény: hogy a bűntett által felidézett veszedelemnek a tettes elhatározásakor — beláthatlan terjedelme, nem kizárólagos sajátsága a közveszélyü bűntetteknek; ezen sajátság, eltekintve a felségsértés, a hűtlenség, a hazaárulás, a pénzhamisítás bűntetteitől, melyek eminenter a közérdek ellen intézvék — előfordulhat a gyilkosság esetében is, ha például orsini bombák dobatnak, vagy a Fieschi-féle „pokoli gép" süttetik el a tömeg közé; mig más részről az sem tagadható: hogy nem mindenik közveszélyü bűntettnek képezi sajátságát a veszedelem terjedelmének a cselekmény elhatározásakor a tettes általi beláthatlansága; mert például a vizén úszó hajónak felgyújtása vagy elsülyesztéséuél — a mi szintén a közveszélyü büntettek közt fordul elő, az okozható — habár nagy veszély terjedelmének valószínű véghatárát, a tettes, a cselekmény elkövetésénél, gondolatában átfoglalhatia. ; Módositás fér azon másik érvhez is — mely a közveszélyü bűntetteknek az ezeknél előforduló dohos sajátszerűségéből származtatott sajátszerűségét, és ezen dolus által összetartott egységét illeti: mert ugyanezen dolust találjuk fel a testi épség elleni mindazon cselekményekben is, melyekben az eredmény és a tettes szándéka közt különbség mutatkozik; sőt a testi épség elleni büntettek emiitett eseteiben, nemcsak élesen van kifejezve ugyanezen dolus: hanem tulajdonképen — ezen esetek képezték létokát a dolus indirectus-n&k, a miből azután kifejtettek, és átalakíttattak a dolusnak mindazon külön fajai, ideszámítva a culpa doh determinata-t is, melyek mint ellentétei a dolus directus-n&k, vagy a dolus determinatus-nak a német jogirodalom százados viszályának és vitáinak tárgyát képezik. A dolus minőségéből vont érv tehát inkább szól a mi beosztásunk mellett, mint ellene. A 304. §-hoz. A ki a közfogyasztás tárgyait képező, s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek közé életveszélyes, vagy az egészségre ártalmas anyagot kever, vagy kevertet; ugy szintén a ki az ekként meghamisított élelmi czikkeket elárusitás vagy szétosztás czéljából boltjában vagy más áruhelyen, vagy raktárában tartja: közegészség elleni vétséget követ el, és 1 évig terjedhető fogházzal, ezen felül 100 frtról 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A szakasz két föltételt állapit meg: 1. a közfogyasztás tárgyát képező és elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek megmérgez ését; \ 2. a megmérgezett czikkeknek elárusitás vagy szétosztás czéljából az elárusitásra rendelt helyiségben, vagy raktárban tartását. A mint e két elem kimutatja: itt még tettleges elárusitás néiii forog fenn, annál kevésbé rontatott még másnak egészsége. A vétség .tulajdonképen —. mások egészségének meg23*