Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

%H 372. szám. __-Álíal-feelyezi azok birtokába; az, a ki a véghezvitel utait tervszerüleg egyengeti, az akadályokat megátalkodott konoksággal, és kitartással elhárítja, ha mindezt legyőzve, minden nehézséget elhárítva forralt tervét kiviszi: az ily ember sokkal gonoszabb és sokkal bűnösebb, mint azon szerencsétlen, a kihez a felgerjedós, a szándék és a kivitel végzetes vonalán — a higgadtabb megfontolás nem juthatott el. Lett legyen az elnevezés bármi, a melylyel e két különböző lélekállapot megjelöltetett, mint — „homicidum e praeconcepta malitia" — „malice aforthought" vagy „ex animo deliberato" ; vagy pedig — homicidium deliberatum s ennek fajai: a homicidium ex proposito, homicidium ex insidüs, proditoríuni assassinium ós ezekkel ellentétben: a homicidium dolosum simplex vagy Gobhr szerint a homicidium ex impetu, praecipitatione, ex ira perpetratum: mindezen különbségek benső alapját ós indokait a tettes lelki állapotának különbsége — vagy az erre nézve elfogadott praesumtio képezte. Hazánk régi törvényei is elismerték e különbséget, s az elválasztó indokot — szintén a psyohicai mozzanatban állapították meg. Szt. István és Szt. László törvényeit nem emiitjük; ezekből ez átható eszme felismerésére alig juthatnánk: de igen is felismerhető ez az 1486-ik évi 51. törvénezikkben, melynek bevezetése ós 3-ik §-a egymás mellé állítva, az emberölés három faját — ugyanazon megjelölésekkel, melyeket az azon korbeli olasz és német törvényekben találunk — világosan élőnkbe tüntetik. „Item si quis hominum cujuseunque conditionis et praeeminentiae existant, deliberaúve homicidium perpetraverint: onmi redemptione remota interficiantur. 3. §. Si verő homicidium non ex praeconcepta malitia neque animo deliberato, sed causaliter, aut aliter inopinate acciderit: occisor cuni propinquis occisi liberum concordandi habét faeultatem." Három faját emliti az emberölésnek a fentidézett törvény: „homicidium ex praeconcepta malitia" — a mi a praemeditált emberölésnek felel meg; a „homicidium ex animo deliberato" vagyis a szándékos emberölés — illetőleg a praeeonceptio nélküli emberölés; és e két fajjal szemben: a „homicidium casuale". Szórul-szóra ismételte e törvényt. //. Ulászló nagyobb decretumának 81. czikke; mig ellenben az 1563-ik évi 38. törvényczikkben csupán: „homicidium, deliberatum" említtetik. Csodálkozni lehet, hogy az 1723: 11. t.-cz., mely az emberölés bűntettének, az ezen bűntett által életétől megfosztott ember személyes minősége (rokonság) és polgári állása szerinti qualifieálásaiban oly kifogyhatlan, magának a bűntettnek meghatározását, s különbségeinek — már rég. törvényeinkben megjelölt tényezőit teljesen mellőzi. Több mint 300 évvel az 1563-ik évi 38. t.-cz után a tudomány előbbre haladt, és az élet is világosabban kifejtette, hogy mi értetett „homicidium" alatt; a törvényhozás tehát azon helyzetben volt: hogy az elválasztó vonalat, illetőleg a régi törvényeknek is tüzeteseb meghatározást adhatott volna. Ez nem történvén meg: a magyar gyakorlat elhagy va az 1436: 51. törvényczikkben kifejezett helyes alapeszmét, azon felfogás felé hajlott, mely a szándékos emberölés eseteiben, — eltekintve a különösen minősített eseteket — egyedül a „prima fúria", s az önvédelem eseteit különböztetvén meg: a beszámítható tettes által elkövetett minden más szándékos emberölést egyenlőnek, és egyformán büntetendőnek tartott. A külföldi ujabb törvények — fentartván a történelmi megkülönböztetést, azt tüzetesebben iparkodtak megállapítani, és kifejezni, igy a würtembergi büntetőtörvénykönyv 237. |-a gyilkosságnak azon emberölést állapítja meg, mely előre megfontolt szándókkal „Vorbedacht" határoztatott el, ós hajtatott végre; mig ellenben emberölésnek „Todtschlag" azt nevezi:, ha az ölés előre megfontolt szándók nélkül, indulatban mt „ohne Vorbedacht im Affect" határoztatott el, és hajtatott végre. A hesseiii hűntetőtörvónykönyv 252. §-a a gyilkosságot illetőleg ismérvül állítja fel: hogy az Ölés előre meggondolt szándékkal hajtatott legyen végre, vagy habár indulatban, <Je ejőzetes