Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-367. 1876. évi XXXIII. törvényczikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

2.98 367. szám. Az ily vagyon jövedelme ezentúl is a közigazgatási költségek fedezésére fordittatik, de azon rész javára számittatik be, melynek eddig tulajdonát képezte. Kivételt csupán azon eddig is közigazgatási ozélokra használt épületek és azok felszerelvényei képeznek, melyek közigazgatási ozélokra az egyesült törvényhatóságoknak is szükségesek. Az ily épületek az egyesült törvényhatóság köztulajdonává lesznek. Ha valamely eddigi törvényhatóság többfelé osztatik, annak közigazgatási ozélokra használt épületei és telkei, a mennyiben ezentúl is közigazgatási ozélokra szükségesek, azon megye tulajdonába mennek át, melynek területébe esnek. Ellenkező esetben a telkek és épületek értéke, valamint minden egyéb, eddig is közigazgatási ozélokra használt, ingó vagy ingatlan birtok a szétválasztott részek között aranylagosan felosztandó és ezentúl is közigazgatási ozélokra fordítandó ugyan, de csakis a jogos tulajdonosok javára. 8. §. Ha a 6-ik és 7-ik §-ok eseteiben az egyik rósz oly épületek birtokában van, a melyek a törvényhatóság székhelyén előálló szükségletnek megfelelnének, de a szókhely áthelyezése miatt feleslegesekké válnak és az ezen törvény 1-ső szakaszában megjelelt székhelyen, a törvényhatósági központi hivatalok elhelyezése egészen uj építkezést tesz szükségessé, az iránt, hogy az ezen törvény értelmében alakított megye minden része tartozik-e és ha igen, minő arányban az építési költségekhez járulni, a 10-ik §. 2. ós 3-ik bekezdésében meghatározott módon alakítandó bizottság dönt. A bizottság határozata 15 nap alatt a belügyministerhez fellebbezhető, ki ezen esetekben a felebbezés vételétől számított 40 nap alatt végérvényesen határoz. A belügyminister, ha szükségét látja, a helyszínén vizsgálatot is rendelhet el, melynek költségeit a vesztes fél viseli. 9. §. Oly vagyon, mely nem közigazgatási, hanem más különös ozélokra fordíttatott, ezentúl is kizárólag ezen különös rendeltetésre s az eddigi tulajdonos javára fordítandó. Az ily vagyon kezelése módját a jelen törvény értelmében megalakult, törvényhatóság a belügyminister jóváhagyásával alkotandó szabályrendelet által határozza meg. A vagyon kezelése minden esetben a belügyminister felügyelete alatt történik. 10. §. Ha a 6-ik, 7-ik és 9-ik §§-ban tárgyalt vagyon természete, felosztása vagy egyesítésére nézve, az egyesitett vagy több felé osztott eddigi törvényhatóságok között egyezség nem jönne létre, a vitás kérdésnek az idézett §-ok rendelkezése szerint eldöntése közigazgatási utón kisérlendő meg. E czólra vegyes bizottság alakítandó, melyben, ha egész törvényhatóságok egyesittettek, mindenik érdekelt törvényhatóság két-két taggal képviselteti magát, ha azonban szétdarabolt részek egyesittettek vagy egész eddigi törvényhatósághoz vagy törvényhatóságokhoz csatoltatnak más törvényhatóság részei, a vegyes bizottság tagjai számát az érdekeltek részére a belügyminister határozza meg aranylagosan, de mindenesetre ugy, hogy a legkisebb rész érdeke is legalább egy tag által legyen képviselve. Ezen bizottság tagjait az illető területen lakó törvényhatósági bizottsági tagok választják meg. elnökét pedig a belügyminister nevezi ki, de az elnök a vegyes bizottság tagjai közül nem nevezhető. 11. §. A bizottság határozata ellen a belügyministerhez a határozat kihirdetésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye.