Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-364. Határozati javaslat, a törökországi eseményekre nézve követendő politika iránt
364. szám. 281 tekintettel arra, hogy keresztény, illetőleg délszláv népek ugyanazon joggal birnak fölszabadulni a török iga alól, valamint az osztrák-magyar monarchiának népei birtak és alkalmaztak; tekintettel arra, hogy ezen monarchia ós különösen Magyarország érdekében fekszik, hogy a balkán félszigeten a hanyatló és roskadozó Törökbirodalom helyébe keresztény népek minél előbb, mig életerejük van föltámadjanak és önálló államokat alkossanak; tekintettel arra, hogy ezen monarchia, általában Magyarországnak különösen nem csak érdeke, hanem morális kötelessége is, hogy a keleti kérdésnek ilyetén megoldását nemzetközileg megengedett morális és materiális eszközökkel támogassák először azért, mivel ennek a monarchiának egy fele szláv lakosság és közte két és fél millió szerb és horvát nemzetiség tesz ki; másodszor : mivel emiitett népek fegyverrel támogatták Magyarországnak a török iga alóli fölszabaditását és végre harmadszor: mivel a szerbeknek egy milliója a Velebittól kezdve egész Orsováig az Európának majdnem minden csatamezején vérüket ontották trónért és ezen monarchiáért azon föltétel alatt, hogy ezen monarchia az uralkodó dinasztia elődeinek Ígérete szerint, a keresztény népeknek fölszabaditását Törökországban támogatni, vagy legalább nem akadályozni fogja; tekintettel végre arra, hogy Herozegovina ós boszniai fölkelés mind tartósságánál, mind ellentállási erejénél fogva azon stádiumban van, hogy neki a nemzetközi jog szerint hadviselő félnek jogát elismerni lehet, Szerbia és Montenegró közreműködése esetében pedig ezeknek a hadviselési jog meg nem tagadható és hogy minden esetben ezen monarchiától már természete s történeténél fogva a semlegesség, még pedig nemzetközi jogilag megállapított oly semlegesség várható, mely nem zárja ki ezen monarchia alattvalóinak jogát, a Törökországbani keresztények s testvéreknek, maguk veszélyére, személyesen és anyagilag támogatni; tekintettel mindezekre, hogy a tisztelt ház méltóztatnék hozni e következő Határozatot: a magyar kir. kormánynak illetőleg magy. kir. ministerelnök urnák ajánlja, hogy maga törvényes befolyását a közös osztrák-magyar külügyi politika irányára a jelenlegi törökországi események és bonyadalmak tekintetében és egyáltalában a balkán félszigeten arra használja fel, hogy a közös osztrák-magyar külügyi ministerium a saját és ennél fogva a magyar kir. kormány is a maga hatáskörében a következő irányt követne : 1-ször. A magyar-osztrák diplomatia szorítkozzék diplomatiai intercessióra illetőleg ottomán portánál való mediatióra a Herozegovina, Bosznia és Bolgárországban fölkelt keresztények pacificatiójának és ezen alkalommal valamint a portánál, ugy a többi európai nagy hatalmaknál is azt eszközölje ki, hogy sikeres és tartósabb pacificatió alapjául vétessék autonómiai Szerbia és Eománia állásához hasonló belső önállósága a Bosnyákország és Herczegovinának, Ó-Szerbiával és Bolgariának; illetőleg Bosznia, Herozegovina és O-Szerbiának, Szerbia és Montenegró fejedelemségekkel való egyesitése azon módozatok és föltételek alatt, melyeket ottoman porta és az illető keresztény tartományok és népek maguk közt megállapítanának és a párizsi szerződésen aláirt nagy hatalmaknak tudtára adnának. 2-or. Azon esetben, ha ottoman porta haladék nélkül elvileg rá nem állana a pacificatiónak fentebbi alapjára és Szerbia és Montenegró, Herozegovina, Bosznia, O-Szerbia és Bolgariában körülmények szerint "az európai Törökországnak más tartományaiban is a felkelők segítségére sietnének, osztrák-magyar monarchia tartózkodjék minden anyagi, illetőleg fegyveres interventió, occupatió, anexiótól, sőt a maga Szerbia Montenegró eoeritiótól is, hanem, hogy nem csak a béke érdekében Törökország határain kivül, hanem ugy általános mint különös, Törökországra vonatkozó nemzetközi jog értelmében magát non-interventio elvéhez és az ebből folyó semlegességhez tartsa. KÉPVH. IKOMÁNY. 1875-78. mi. 36