Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-361. Törvényjavaslat a közmunka- és közlekedési ministeri tárcza részére 1873-1874. és 1875-re engedélyezett, de ezen években fel nem használt némely hiteleknek 1875. és 1876-ban való felhasználása iránt
270 361. szám. A dunaszabályozási munkálatok összköltségeit hivatali elődöm 1870. évi november 22-én benyújtott jelentésében 7.730,535 írttal irányozta elő, s a képviselőház 1871. márczius 6-án 3241. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatával, a bemutatott tervet és költségvetést helyeslő tudomásul vévén megengedte, hogy a ministerium az előirányzott és szabad verseny utján megállapítandó kiviteli összeg fejében az évre erre szükséges pénzösszegeket az előirányzatba felvehesse. Az eredetileg 7.730,535 frtban előirányzott munkák csak 4°| 0 ráfizetéssel adathatván ki, a tulajdonképi szükséglet volt 8.039,756 frt. Ezen szükséglettel szemben az eddig foganatosított munkálatokért kiadatott: 1871-ben 68,820 frt — kr. 1872-ben 1.351,000 „ 87 „ ;v 1873-ban 1.837,666 „ 37 „ 1874-ben 1.974,472 „ 67 „ 1875-ben 1.202,244 „ 81 „ és engedélyeztete tt 1876-ra 576,000 „ — „ t összesen: 7.010,204 frt 72 kr, tehát az előirányzott szükséglettel szemben 1.029,551 frt 28 krral kevesebb. Hogy az előirányzott összegnél 1875 végéig kevesebb költetett el, noha az előirányzott munkák nagy része már befejeztetett, leginkább annak köszönhető, hogy az építés 'folyamában szerzett tapasztalatok alapján némely munkák, a mint azt hivatalbeli elődöm a képviselőház elé terjesztett 1872. évi november havában kelt jelentésében előadta, az előirányzottnál olcsóbban hajtattak végre, részben pedig annak, mert némely szükségesnek ítélt munka gazdálkodási szempontból elhalasztatott. Ezen utóbbi munkák közzé tartozik jelesül a Szent-Gellérthegy alatti szakaszon a Duna jobb partján épített párhuzam-művek felemelése, melyet a képviselőháznak bemutatott és általa jóváhagyott tervezet szerint ugy mint a töltések 12 láb magasra építtettek. Már a munkák folyamában kívánatosnak tűnt fel, ezen a Duna medrének kiképzésére befolyással levő párhuzamművek megfelelő felemelése; a legközelebbi árviz pedig ezen szóban forgó töltésnek a legmagasabb árvíznél magasabbra leendő emelését és egyidejűleg a medernek további kotrás által leendő mélyítését elkerülhetlenül szükségesnek és halaszthatlannak tüntette fel. A párhuzam-művek egy részének ezen emelése összesen 860,000 írttal van előirányozva, mely munkák megkezdésére 1876-ban 200,000 írtra leend szükség. A folyó évi árviz folytán és a lefolyása alatt szerzett tapasztalatok alapján szükséges még: 1. A budai rakpart-falakat, melyek a víz sodrának vannak kitéve, kőhányások által az alámosatás ellen biztosítani, mely czélra mintegy 100,000 frt kívántatik meg. 2. Az árviz által a már befejezett építményeken okozott károk helyreállítására megkívántatik 124,000 frt. 3. Szükségesnek mutatkozik a rakpartok felső támfalait a Eudolf-rakpart és Margithid közötti szakaszon 24 1 | 2 lábról 26 l | a lábra 27,350 frt költséggel felemelni. Az eredetileg a Budapest közötti Dunaszakasz szabályozására szánt összegnek az eddigi előirányzatok szerint 1876. végén majdan mutatkozó 1.029,000 frtnyi maradványa azon szabályozási munka teljes befejezésére lenne fordítandó, s 1876-ra a fennebb elősorolt munkák végrehajtására 450,000 frtnak engedélyezését kell kérnem. Budapesten, 1876. évi június 12-én. Péehy Tamás s. k.
