Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-288. Törvényjavaslat a nagyszebeni királyi Teréz-árvaházat, a károly-fehérvári káptalant, valamint a nagyszebeni és brassói Szt.-Ferencz-rendü zárdákat illető királyi alapitványi járulékok fejében kért póthitel tárgyában
18 288. szám. melyen a magyar polgári elem gyarapításának s ez által a magyar polgárisodás terjesztésének ép' oly hathatós, mind üdvös tényezőjévé fog válni. A károly- A nagyszebeni Terézárvaház és alapitványainak ismertetése után áttérek a károlyiéfehérváii r. hérvári r. kath. káptalant megillető 5985 frtnyi kincstári javadalom ügyére, a taian kh" me 'y járulékát a nevezett káptalan az alább részletezendő jogezimeken 1867. óv végéig szakaaiapitványa- datlanul élvezte. mak ugye. ^ m f. a történelemből ismeretes, a Székely vásárhelyre 1542. évi június 11-re összehívott országgyűlés a Statileo erdélyi püspöknek 1542-ben történt elhunyta folytán megüresedett püspökség uradalmait Izabella királynőnek udvartartási költségei fedezésére rendelte átadatni. Az országgyűlés ezen intézkedése a bekövetkezett politikai ós vallási villongások folytán rövid idő alatt az erdélyi r. kath. egyház összes vagyonának az állam részére való lefoglalására vezetett. Az 1556. évi márczius 8-án Szászsebesen tartott országgyűlés az időközben Ferdinánd által kinevezett püspököt Bornemisza Pált, a mennyiben továbbá is ellentétbe helyezné magát a rendek akaratával és Ferdinánd pártjáról János Zsigmondéra át nem térne, az országból eltávov zásra szólította fel. Ez be is következett, midőn az Izabella királyné által 1556. évi november 25-ére Kolozsvárra összehívott országgyűlés az erdélyi püspökség, gyulafehérvári káptalan, a prépostságok és conventek javait secularizálván, a szent István által alapított erdélyi püspökséget és a gyulafehérvári káptalant is eltörülte. Ezen időtől kezdve a püspökség s káptalan tényleg létezni megszűnt. Erdélynek az anyaországhoz visszakapcsolása után a r. kath. egyház visszahelyeztetett jogaiba. D. e. III. Károly király visszaállította az erdélyi püspökséget és 1713. évi február 18-án kelt legmagasb elhatározásával püspökké csik-karczfalvi báró Mártonffy György esztergomi kanonokot kinevezvén, egyúttal a gyulafehérvári káptalan felállításáról is gondoskodott, melyben egyelőre négy kanonoki széket állított fel, s az elsőt 1000 frt, a másodikat 800, a harmadikat és negyediket 600—600 frttal javadalmazván, ezen összesen 3000 frtra menő járulékot 1715. évi decz. 11-én kelt legfelsőbb elhatározása szerint a gyulafehérvári uradalomból s a szász fiscalis tizedből és negyedből (tam de dominio Álba- Juliensi, quam de decimis et quartis fiscosaxonalibus sic nominális) biztosította; majd 1716. évi oct. 4-én kinevezvén a káptalani prépostot és melléje még 3 kanonbkot, egyúttal az udvari kamarát az érintett javadalomnak a nevezettek és utódjaik részére a királyföldi dézsmából vagy negyedből leendő kiszolgáltatására utasította. A gyulafehérvári káptalanban az 5-ik kanonoki széket maga Mártonffy püspök alapította 600 frt évi javadalommal, mely czólra a nevezett püspök 1721. évi sept. 5-én kelt végrendeletével 10,000 frtot hagyott. Ezen hagyomány fejében a gyulafehérvári pénztárba (in nostro Transylvaniensi monetarum officio) 2700 darab arany 4 r. frt 15 kr., összesen 11,475 frt értékben 1722. évi oct. 9-én letétetett s ugyanekkor III. Károly király által kölcsönül 5°| 0-os kamat fizetésének kötelezettsége mellett felvétetett. Ezen kölcsön után a kamatok hosszú ideig nem fizettetvén, azok időközben 6048 frtnyi összegre szaporodtak, melyből 525 forint a fentemiitett 11,475 frt tőkéhez hozzáadatván, az ötödik kanonoki szék javadalmának tőkéjét 1737. évi october l-jén maga a nevezett király 12,000 forintban állapította meg. Ugyancsak 1737. évi oct. l-jén kiadott más legmagasb elhatározásában III. Károly azt rendelte, hogy a fentemiitett kamatból fenmaradó 5523 frtnyi összeg a 6-ik kanonoki szók javadalmazására forditassék és e czélból szintén a tőkéhez csatoltassék, s mindaddig kamatoztassák mig, 10,000 frtra, a 6-ik (1745. évig azonban fel nem állított) kanonoki szók javadalmazásának megfelelő tőkére felszaporodik. III. Károly a kérdéses 12,000 frtnyi tőkének s az ezután 1733. évig 6,048 forintra felszaporodott s 10,000 frtra emelkedésig kamatoztatandó tőkésített kamatnak kölcsönvételét előbb érintett legfelsőbb elhatározásaival és kötelezvényeivel elismervén, ezen kölcsönök „részletes jelzálogi biztosítására" (prospeciali hypotheca) a királyföldi fiscalis tizedet lekötötte s egy•
