Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-288. Törvényjavaslat a nagyszebeni királyi Teréz-árvaházat, a károly-fehérvári káptalant, valamint a nagyszebeni és brassói Szt.-Ferencz-rendü zárdákat illető királyi alapitványi járulékok fejében kért póthitel tárgyában

16 288. szám. sóges intézkedéseket az erdélyi róin. kath. status igazgató tanácsának meghallgatásával megtenni, és arról gondoskodni, hogy az árvaházzal kapcsolatos tanodában a tanítás minden irányban a népoktatási törvény határozatai értelmében eszközöltessék. Mint 1873. évi jelentésemben már előterjesztettem, d. e. Mária Terézia királynő ezen intézetet kath. hitben nevelendő árva- és lelenczgyermekeknek kézműves, iparos polgárokká kiképeztetése végett alapította. A nevezett királynő alapitó levelének 7—14. pontjaiban elrendeli, hogy ezen intézetbe beadott s legalább a 6-ik évet betöltött, mindkét nemű gyermekek a kath. vallásban, olvasás, irás, számolásban, fonásban, szövésben s közönséges selyenikendők készítésében oktattassanak. A lányok különösen a finom varrásra, a fiuk a zene-, ének-, katonai gyakorlatok-, mórtans rajzolásra, a mennyiben ez ácsoknak, asztalosoknak, kőmiveseknek és egyéb közönséges kézműveseknek szükséges, taníttassanak. A gyermekek 15 éves korukig az árvaházban tartandók, de ha elég erősek és munkára alkalmasak, előbb is elbocsáthatók, és a fiuk kézművesekhez, a lányok nemes vagy polgári családokhoz, vagy gyárakba, műhelyekbe, szolgálatba adandók s a kiházasitáskor 50 írt nászajándékban részesitendők. A fiuk vándoréveik leteltével saját üzlet alapítása végett 50 írttal segélyezendők s mint polgár és tulajdonjoggal birok önkényt (ipso facto) a czéhek tagjaiul tekintendők s azokba felveendők. A 6-ik évet még be nem töltött, kitett és egyéb gyermekek tekintetében a királynő ugy rendelkezett, hogy azok az árvaházon kívül tápláltassanak s neveltessenek. A d. e. királynő most elősorolt rendelkezésének alapján a növendékeknek a gymnasiumok látogatása eleinte tiltva volt, utóbb, jelesen az 1786. évi február 18-án kelt királyi leirattal a tehetségesebbeknek a nagyszebeni gymnasium látogatása, az előbb létezett korlátozás megszüntetésével megengedtetett. Az intézetnek kezdetben 89, 1779. évben 192, 1780 évben 288, 1860-ban a felvétel felfüggesztése előtt 402, jelenleg azonban az intézeti igazgatónak 1875. évi deczember 18-án 270. szám alatt kelt jelentése szerint csak 121 növendéke van. Ezek közül: 1) Az árvaházon kivül a nagyszebeni ferenczrendi apáczáknál 9 leány neveltetik és 3 külső ápolás alatt tartatik. 2) Az intézetben tartott növendékek közül az intézet elemi iskolájában 23, ós a nagyszebeni gymnasiumban 36 neveltetik. ' 3) Mesterség tanulására kiadattak 44-en. 4) Szabadsággal honn vannak 6-an. Az intézeti növendékek száma tehát az alapítványi járulékok megvonása után majdnem egy negyedére szállott alá, s jelenleg közvetlenül az intézetben csak 59 növendék tartatik. Azonban a létszám fokozatos apasztása daczára is az árvaház évi költségvetése az 18?3-ik évtől 6—8000 frtnyi tetemes hiányt mutatott fel, melyet — nehogy az árvák legnagyobb részét világgá kelljen bocsátani — kénytelen voltam a felügyeletem alatt levő alapokból a kincstári javadalmakból annak idején megtérítendő előlegekkel ideiglenesen fedezni. Az 1876-ik évi jóváhagyott költségvetés szerint az árvaház kiadása a fentjelzett megszorított létszámra való tekintettel, 23,999 frttal, bevétele 19,580 írttal és hiánylata 4418 frt. 70 krral irányoztatott elő. A kiadásból a növendékek élelmezésére 8249 frt 68 kr.; ruháztatására 3350-frt 14 kr.; hivatalnokok és tanítók fizetésére 5494 frt 4 kr.; nyugdijakra 1834 frt 16 kr.; házi szükségletekre (épületek fenntartása, adó stb.) 2310 frt esik. Az ezen kiadások fedezésére szolgáló bevételek legnagyobb részét a magánalapítványok tőkéinek 14,641 frt kamatjövedelme, továbbá 20 fizetéses növendék után fizetendő 3200 frt táp-