Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-354. 1876. évi XXVIII. törvényczikk a népiskolai hatóságokról

354. szám. • 239 A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyújtandó be. Ezen §. 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezések az állami tanitó- és tanitónő-képezdék s azok gyakorló iskoláinak tanitóira nem vonatkoznak. 5. Az államkormány által eltiltott tankönyveket vagy taneszközöket a közigazgatási bizottság haladéktalanul elkoboztatja, sőt ily esetben az elnök is köteles a közigazgatási bizottságról szólló törvény 19. §-a értelmében intézkedni. .Az államkormány által eltiltott tankönyv vagy taneszköz használata büntetendő cselekményt képez, mely a körülmények szerint 300 írtig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal, vagy a tanítót illetőleg hivatalvesztéssel is sújtható. A közigazgatási bizottság az ügyet szabályszerű bűnvádi eljárás végett a kir. törvényszéknek átadja. Egyidejűleg a tanítót hivatalától és fizetésétől felfüggesztheti, vagy ha az felekezeti iskola tanítója, jelentést tesz a vallás és közoktatásügyi ministernek, ki az illető egyházi főhatóság utján a vétkes tanítónak állomásától és fizetésétől felfüggesztését elrendelheti. 8. §. A népoktatás ügyének előmozdítása és fejlesztése végett a törvényhatósági képviselő-testület a tanügy iránt érdeklődő és abban jártas egyénekből állandó népnevelési bizottságot alakit, melynek az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbízottakon kivül a törvényhatóság területén levő vallás felekezetek egy-egy választottja és a törvényhatóság területén levő ugy állami s községi tanítók, valamint mindegyik vallás felekezet tanítói közül a törvényhatósági közgyűlés által választott egyegy tanitó is tagja. Ezen bizottság szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. E bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a törvényhatóság összes népiskolai ügyeire nézve. Ennélfogva ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése czóljából javaslatokat terjeszthet a közigazgatási bizottsághoz; ugy szintén véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzáutasittatik. 9. §. A községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden, ugy polgári-, mint hitközségben, a mely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakittatik. E tagokat a kebelbéli lakosok közül — lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre írni, olvasni tudó — egyénekből a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja. A hol a hitközség sem törvény, sem az 1868: XXXVIII. törvényczikk életbeléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezett képviselettel nem bir, ott az iskolaszék tagjait az illetékes felekezeti főhatóság által megállapilandó szabályzat szerint mindazok választják, a kik, mint a hitközség tagjai, vagy azon kivül is, az iskola fentartásához állandóan járulnak. Ezen választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik a községi törvény (1871: XVIII.) 39. §. a) b) e) és d) pontjai által a községi választásokból ki vanak zárva. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja. A polgári községi iskolaszéknek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelkésze és a községi népiskolai tanitó, vagy a hol több tanitó van, a tanító-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjai. A hol az iskolaközségben legalább tizenöt tanitó van, ott a tanítók maguk közül két, a hol pedig legalább 30 tanitó van, három képviselőt választhatnak. ; Több egymáshoz közel fekvő község is alakithat egy közös községi iskolaszéket, sőt a közigazgatási bizottság is elrendelheti ily közös iskolaszék alakítását. Az ily közös iskolaszékek tagjainak létszámát s azon arányt, melyben az egyes községek tagokat választanak, az e végből