Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-348. 1876. évi XXVII. törvényczikk a váltó-törvényről

348. szám. 217 Ez esetben az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be vagy a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. A váltóbirtokos, kit ezen §. értelmében megtartási jog illet, köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal értesiteni. 109. §. A megtartási jog kereset utján érvényesíthető s hatályára nézve a kézi záloggal egyenlő. ni. EESZ. A saját váltó. 110. §. A saját váltó lényeges kellékei: 1. A váltó-elnevezés magában a váltó szövegében, vagy ha az nem magyar nyelven állíttatott ki, annak a nem magyar nyelven megfelelő kifejezés; 2. a fizetendő pénzösszeg kitétele. Ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, ezen kikötés nem létezőnek tekintetik; 3. azon személy vagy czég megnevezése, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő; 4. a fizetés ideje (3. §. 4. p.); 5. a kibocsátó 6. a kiállítás helyének, évének, hónapjának ós napjának kitétele. 111. §. Saját váltóknál, melyekben külön fizetési hely kijelölve nincsen, a kiállítás helye fizetési helynek s egyszersmind a kibocsátó lakhelyének tekintendő. 112. §. Jelen törvénynek az idegen váltóra vonatkozó következő intézkedései a saját váltókra is kiterjesztetnek: 1. a 4. és 6. §§-ok a váltó külalakjára; 2. a 8—16. §§. a váltó-forgatmányra ós engedményre; 3. a 19. ós 20. §§. a lát után szóló váltók bemutatására, azon különbséggel, hogy a bemutatásnak a kibocsátónál kell történni; 4. a 29. §. a biztosítási viszkeresetre azon különbséggel, hogy az a kibocsátónál hiányzó biztonság miatt követelhető; 5. a 30—40. §§. a lejáratra és fizetésre azon különbséggel, hogy a váltóösszeg letétemónyezóse a kibocsátó által eszközölhető; 6. a 41. és 42., valamint a 45—55. §§. a fizetési viszkeresetre; KÉPV. H. IEOMÁNY. 1875-78. VIII. 28