Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-288. Törvényjavaslat a nagyszebeni királyi Teréz-árvaházat, a károly-fehérvári káptalant, valamint a nagyszebeni és brassói Szt.-Ferencz-rendü zárdákat illető királyi alapitványi járulékok fejében kért póthitel tárgyában

8 288. szám. A nagy-sze- £ mia nagyszebeni királyi Terézárvaházczimén ismeretes intézet a 1 aT*réz-árTaházP^

v

*

n

y^ ügyét illeti, ennek alapos és beható megbirálását az árvaház megalapításának ismerkir. aiapitrá-tetése lényegesen elősegítvén, szükségesnek látom a nevezett intézetnek megalapítását, ozélját, nyainakngye szervezetét, az e tekintetben befolyt körülményeket, valamint az ezen intézet javára szolgáló alapítványok keletkezését röviden előadni. A XVI. és XVII. század háborúi és az azok nyomában járt vészek annyira elnéptelenítek a Királyföldet, hogy III. Károly király annak népségét a német birodalomból evangélikus vallásuk miatt háborgatásokat szenvedő kivándorlók által látta jónak gyarapítani. A kivándorlók első esőportja 1734. évben indult le a Dunán ós ezt ujabb és ujabb csapatok követték főleg Mária Terézia alatt, ki 1752. évi január 22-én kelt leirattal elrendelte, hogy a kath. vallásról az ágostaira átlépők az ágostai hitvallást követő szász nép közé a Királyföldre telepíttessenek le. A.királynő a jobbára Felső-Austriából, Karinthiából és Karnioliából beköltözött kivándorlókat pártfogása alá vévén, elrendelte, hogy Nagyszeben város mellett a Szeben folyó jobb partján az 1750—1754. évig terjedő négy évi időszak alatt oly épületek emeltessenek, melyekben a szükséges hivatalnoki személyzeten kivül 42 kivándorlóit család találjon hajlékot. Az épület felállítási költségeit a bevándorlók által rendelte viseltetni oly hozzáadással, hogy a mennyiben a jelzett 4 évi időszak alatt a felmerült költséget a telepesek leróni képesek nem lennének, a hiányzó összeget az államkincstár fedezze. — A lakások azonban a bevándorlóknak meg nem felelvén, az állam őket más helyekre letelepíteni s egyúttal az általuk előlegezett építkezési költségeket is viszatériteni volt kénytelen. A czéltalanul álló épületeket a kormány ennélfogva 12.000 frtnyi összegért Nagyszeben városnak katonai laktanya vagy rokkantház czéljaira ajánlotta föl. Mig azonban a város a tett ajánlat elfogadása felett tanácskozott, Delpini Theophil, az alvinezí anabaptisták megtérítésére kiküldött jezsuita, Mária Terézia királynőhöz (ugy látszik 1767 elején) egy emlékiratot nyújtott be, melyben a királynőtől az üresen álló épületnek egy katholikus árvaház felállítására átengedését s egyúttal ezen intézet első alapjául az Ettinger Jakab által 1735. deczember 7-én tett árvaalapitvány átengedését kérte. — A királynő az árvaház felállítását helyeselvén, 1767. évi május 20-án a főkormányszékhez intézett leirattal a kérdéses épületet Delpininek átadatni rendelte, ki azt azon évi sept. hó 1-én.át is vette. Az árvaház alapját már a következő évben gróf Batthányi József kalocsai érsek gyarapította, midőn az általa mint erdélyi püspök által 1760-ban tett 20,000 frtnyi alapítványt 1768. deczember 26-án a nevezett intézetre ruházta át és egyúttal ezen alapítványból Kolozsvárott nevelt gyermekeket oda küldette át. • Az árvaház működését — mint ezt a kalocsai érsek most érintett rendelkezése is mutatja, — ugy látszik már az 1767-ik óv végén vagy 1768. elején megkezdette azon alapon, melyet az alapító királynő, báró Bajtay Antal erdélyi püspökhöz 1768. november 30-án intézett leiratában imigyen jelöl ki:*„Becepta verő in orphanotrophium iuventus, ita educetur, quo iuxta dupplicem huic instituto praefixum íinem religio orthodoxa propagetur, simulque orphanis aut egenorum parentum liberis congrua suppeditentur adminicula, quibus sibi pro futuro de necessariis prospicere possint alimentis." A már életbe lépett árvaház alapító- és kiváltságlevele a királynő által 1770. évi márczius 25-én adatott ki, melyben azt „nagyszebeni katholikus királyi árvaház"-nak (Orphanotrophium regium Theresianum catholicum Oibiniense) rendeli neveztetni, s azt Nagyszeben város jog- és törvényhatósága alól kivévén, kiváló szabadalmakkal ruházta fel s királyi bőkezűséggel javadalmazta. A nevezett királynő által az árvaház részére örök alapítványok gyanánt a kincstár terhére a következő javadalmak rendeltettek : I. Az 1770. évi márczius 25-én kelt fennórintett alapitó- s kiváltságlevél értelmében ;