Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-265. 1876. évi XIII. törvényczikk a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról

48 265 szám. annyiban korlátolva nem lenne, hogy mindkét fél a jelen ^örvény értelmében megengedett felmondás után a szerződéstől visszaléphessen. . 14>•$-:•'• A jó erkölcsökbe vagy törvénybe ütköző cselekményekre, daczára az ellenkező szerződésnek, senki sem kötelezhető. 15. §. Ha a szerződés alkalmával foglaló is adatott és elfogadtatott, az csak annak bizonyítékául szolgál; hogy a szolgálati szerződés tényleg megköttetett. A foglaló bármi csekély összegből állhat s az — ha csak szegődéskor az ellenkező ki nem köttetett — a kialkudott bérbe betudandó. 16. §. A foglalónak egyoldalú visszaadása a szerződés érvényét nem szünteti meg; kivétetnek azon esetek, a melyekben a cseléd a jelen törvény (10. és 22. §§.) értelmében nem köteles szolgálatba lépni. 17. §. Ugyanazon időre több helyre szegődni vagy több gazdától venni fel foglalót, 5 forinttól 20 forintig terjedő birság vagy két forintot egy napra számítva, megfelelő elzárás-büntetés terhe alatt tilos. 18. §. Azon cseléd, ki több gazdához szegődött vagy több gazdától vett fel foglalót, azon gazdához köteles szolgálatba lépni, a kivel a 11. §. értelmében legelőször szerződött — ha ez őt elfogadni akarja. — A többieknek — mennyiben a megelőző szerződésről tudomásuk nem volt, — az általok netán adott foglaló visszatérítésén kívül a cselédszerzési dijak és költségek, ugy szintén egyébként netán szenvedett káruk a cseléd által megtérítendő. 19. g. A gazda, ki egy előbb törvényesen elszegődött cselédet tudva felfogad, a foglalót veszti * cs ezenkívül 10—40 forintig terjedő birsággal fenyítendő. 20. §. Megköttetvén a jelen törvény értelmében a szerződés, a gazda köteles a fogadott cselédet elfogadni, az pedig tartozik szegődési helyére belépni s ez utóbbi ennek ellenében nem érvényesítheti azt, hogy előbbi gazdájával újból kiegyezett. 21. §. A szerződós megkötése után nem köteles a gazda a cselédet elfogadni; a) ha a gazda" a cseléd hűsége vagy erkölcsi magaviselete iránt utólag alapos kifogásokat érvényesít vagy ha a cselédre nézve azon esetek valamelyike áll be, melyek miatt az 52. §. értelmében a gazda jogosítva van, cselédét rögtön vagy felmondás nélkül elbocsátani; b) ha a cseléd előbb észre nem vett undorító vagy ragályos nyavalyában szenved; c) ha a cseléd már előbb szolgálatába beállani vonakodott; d) ha a gazdát időközben véletlen elemi csapás, árvíz vagy tűzvész érné, mely miatt cselédei számát apasztani kénytelen volna. Ezen esetekben azonban a gazda a cselédet legfeljebb három nap alatt tartozik értesíteni s a foglaló visszatérítésére — kivévén a d) esetét, melyben azt elveszti — igényt tar «