Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-265. 1876. évi XIII. törvényczikk a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról

46 * 265. szám. 2G5. sziim. 1876. ÉVI XIII. TÖRVÉNYCZIKK a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. tKedvelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A cselédre vonatkozó általános intézkedések. A cseléd és gazda közötti viszony a két fél között közös megegyezéssel létrejött irás- vagy szóbeli szolgálati szerződésen alapul. Az, ki magát szerződésileg bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesitésére kötelezi, cselédnek, az pedig, ki a szolgálati szerződésnél fogva a cseléd bérét kiszolgáltatni köteles, gazdának neveztetik. 2. §. A cseléd, a fentebbiek alapján történt szolgálatba való lépésével a gazda, illetőleg családja háznépének tagjává válik, miből mindkét félre nézve a pusztán anyagi kötelezettségeken tul menő, a jelen törvényben körülirt viszonyos jogok és kötelezettségek támadnak. 3. §. Nem tekintethetnek cselédeknek: a) azok, kik tudományos előkészültséget s átalában magasb miveltséget feltételező, habár folytonossággal tartó szolgálatokat teljesitenek; b) azok, kik személyes és bizonyos időre folytonos, de nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra vannak lekötelezve, mint például kereskedő- és iparos-segédek, tanonczok, gyári és iparos munkások stb.; végre c) azok, kik háztartási ós gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett, vagy bizonyos részért vannak lekötelezve, például napszámosok, részes munkákat teljesítők, szakmanyosok, varrónők stb. 4. §. Családi viszonyok között a cselédség fogadása rendszerint a családfőt, a férfit illeti, de a ház körül és belszolgábtra való cselédeket a ház asszonya is fogadhat fel, nézetkülömbsóg esetében azonban a férj szava ezekre nézve is döntő, ki ily cselédet, ha már szolgálatban állott, a törvényes felmondási idő megtartása mellett elbocsáthat.