Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 3.71 Ezen veszély kikerültetik — az általunk elfogadott nézet által, mely egyébiránt a literaturában is számos — és tekintélyes képviselővel bir; és különösen Geyer és Herzog erős érvekkel támogatják ennek helyességét, sőt szükségességét. Mi legyen valódi értelme a Senatus Consultum Tertulianum-n&k: az, szemközt a gyakorlati szükséggel, s az eszmének jogelméleti helyességével, elhatározónak nem tekintetett. A kiemelt eszme elfogadásának -következtében, a szándék irányzatában két eset különböztetett meg. A 216. §. ezen esetek egyikéről — arról rendelkezik, midőn vádló tudja azt, hogy hamisan vádol; ellenben a 217. §. azon esetről szól, melyben vádló a vád valótlanságát nem tudja. További megkülönböztetés nem látszott szükségesnek, s különösen — nem látszott szükségesnek a culpa fokait külön intézkedések tárgyává tenni. A 81. §. elegendő útmutatást nyújt a birónak, s különösen annak második alineája biztosítékul szolgál a netalán igen tág magyarázat veszélye ellen. A 217. §-hoz. Egy évig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki a vád valótlanságát nem tudva, mást a hatóság előtt valamely büntetendő cselekménynyel, vagy fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelességszegéssel vádol. A mi e szakasznak létet adott, s a mi ennek főszempontját képezi, az már fenn elmondatott. Csupán a büntetés tekintetéből lesz szükséges néhány szót mondani. A szakasz egy évig terjedhető fogházat és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetést állapit meg, különbség nélkül, akár vétség vagy kihágás, akár pedig fegyelmi vétség képezze a culposus vád tárgyát. Ezzel ellentétben — a 216. §-ban a kihágás ugy fegyelmi vétség miatti tudva hamis följelentés — tehát a sokkal súlyosabb eset — büntettetik egy évig terjedhető fogházzal, és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy is ugyanazon büntetéssel, mely a 217. §-nak már a szándék szempontjából is enyhébb esetében, a kihágás vagy fegyelmi vétség miatti feljelentésre is kitérj esztetett. Ennek indoka az, hogy. a fölötte minutiosus részletezést ki akartuk kerülni; s minhogy a 217. §. eseteiben a bűntett miatti hamis feladás is ugyanezen büntetési tétel alá foglaltatott: ez okból indokoltnak látszott a vélemény, hogy a maximumot — tekintettel a 88. §-ra, csakis a bűntett esetében, s csakis sulyositó körülmények mellett fogja alkalmazni a biró; mig a vétség s a többi esetekben a maximum felén tul nem fog terjedhetni a büntetés. A 218. §-hoz. A hamis vád, miatti eljárásnak csak akkor van helye: ha az ennek alapját képező följelentés folytán az eljárás már megindittatott. Ha a vádnak egyátalán nem volt következménye; ha az azonnal elvettetett, s nyomozás tárgyát sem képezte: ez esetben az absolut alkalmatlan eszközökről szóló elv szerint, hamis vádról nem is lehet szó. A 219. §-hoz. Ha a hamis vádban valaki bűnösnek ítéltetik: az Ítélet a sértett fél kívánatára, sajtó utján közzéteendő. A hamis vád mindig megérinti a becsületet is : ez okból a szakasz intézkedése czélszerünek látszott. 47*