Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 3G7 vádló hamis vád miatt büntettessék: ezenfölül még annak bebizonyítása is kívántatik, hogy ezen körülményt — vádlott ártatlanságát — maga a vádló is tudta légyen. Ez a hatályban lévő olasz és a német btk. álláspontja és ki van fejezve az olasz törvényjavaslatban is. Ezen nézetet támogatják Carrara, Köstlin, Halschner és Schwarze és mások. A belga btk. 445. czikkét illetőleg — határozottsággal nem mérnők állítani: vájjon a denonciation calomnieuse essentialis tényezőjének tekinti-e: hogy a feljelentő annak ellenkezőjét tudta legyen, a mit följelentett; vagy pedig elég-e ezen bűntett léteiére : ha az, a mi följelentetett, valótlannak bizonyult s a vádló mellett, a tévedés nyomós körülményei nem harezolnak. Azon körülmény, hogy a hamis följelentés, a rágalom ós a becsületsértés között foglaltatik s a 445. törvónyczikk a szándékra vonatkozólag nem rendel egyebet — mint a mit a rágalmazásra nézve a 443 czikk átalában követel: jogosultnak mutatja a következtetést, hogy csak is a vádképen felhozott tettnek valótlansága bizonyítandó, s ha ez sikerül: a vádló, a hamis vád alá esik. ,. A ki másról oly határozott tényt állit, mely ennek becsületét sérti, vagy azt a közmegvetésnek teszi ki — a mennyiben a tény valódiságának bebizonyítását a törvény megengedi, s az nem bizonyittatik be: rágalmazást — ha pedig a való bebizonyítását nem engedi meg a, törvény: diffamatiót követ el." így szól a 443. czikk. Ezt alkalmazva a hamis feljelentésre, a formula így hangzanék: A ki más ellen a hatóságnál valamely büntetendő cselekményt jeleni fel, ha feljelentésének tartalma valótlannak bizonyittatik: hamis feljelentést követ el. A törvényjavaslat szerkesztőinek Haus tollából származott jelentése, valamint az első kamra jogügyi bizottságának jelentése egy szóval sem zárják ki e fölfogás jogosultságát; sőt épen Haus a jelentésnek már fentebb idézett részében — különösen elősorolván a hamis vád essentialis kellékeit, azon határozott állításával, hogy ezek a kérdéses delictum megállapítására elégségesek: implicite visszautasítja azon felfogást, mely szerint ezeknél több és pedig a tényállásnak o váddal ellenkező tudása volna szükséges. Pour constituer un delit, il suffit que la denunciation etc. „Elegendő 11 , ez nem jelentheti azt: hogy „nem elegendő." Ha nem kell több, mint a mennyi az emiitett sorokban megjelöltetik: akkor a büntetendő cselekmény, Haus és a comissio állítása szerint létez: mihelyt a vonatkozott sorokban megjelölt tényezők léteznek. Mindannak ellenére nem hagyható figyelem nélkül, hogy a második kamra igazságügyi bizottságának jelentésében — habár nem is „az ellenkezőnek tudása," hanem a roszhiszemüség mint kelléke a bűntettnek meg van említve. „La denonciation ne dóit étre considéré comme calomnieuse, que dans le cas, ou elle a été de mauvais foi. En consequence, si le denonciateur a agi dans la conviction, que les faits étaient vrais, le délit prévu par notre article n'existe pas". A jelentés e szavaihoz is szó fér. A denunciatio csak akkor calomniosus, ha roszhiszemben tétetett. A roszhiszemüség azonban nem szorítható csupán azon egy estre, melyben a feljelentő annak ellenkezőjét tudta, a mit feljelentett; sőt ellenkezőleg, roszhiszemü az is: a ki valamit mint határozott tényt állit, a miről nem tudja, hogy tény; nem tudja: hogy való. A tévedés, melyről a jelentés szintén emlitóst tesz: más szempont alá kerül. A tévedésnek okokon kell alapulnia; épen abban rejlik a tévedés lényege: hogy valaki az okot elegendőnek, meggyőzőnek tartotta, azonban az nem volt elegendő s a később történtek kimutatták azon okok elégtelenségét és az ezekre alapított vélemény téves voltát. Ez más szempont — mint valaminek állítása minden, annak valóságát támogató ok nélkül, habár az ellenkezőt nem is tudta az állító. A főkérdés tehát: a második kamra bizottságának jelentésével sincs megoldva. t
