Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

358 286. szám. hatályos: ugy más részről föltétlenül szükséges — hogy a mennyiben az lényeges valótlanságot tartalmaz — büntető szempontból, az eskü által megerősítettel egyenlőnek tekintessék. Törvényeink a tanúvallomás ezen nemeit szintén megengedvén : a büntetőtörvénykönyvnek ezekre is ki kell terjeszkednie. A 208. §. 2. és 3. pontjai e követelménynek felelnek meg s a hatályban lévő szabályokhoz alkalmazvák. A 209. §-hoz. A ki polgári ügyben, annak lényeges körülményét illetőleg, hamis fő-, pót-, becslő vagy felfedező esküt tesz : 5 évig terjedhető börtönnel s 4000 frt pénzbüntetéssel, a 206. §. esetében pedig egy évig terjedhető fogházzal és 400 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Eskü általi bizonyításnak csak is polgári ügyben lehet helye. Ha a bűnvádi eljárásban a sértett, vagy károsított kihallgattatik és vallomását esküvel erősiti meg: ez esetben nem tekintetik félnek, hanem tanúnak. E tekintetben egyébiránt — a jövőt illetőleg, minden az adhaesio kérdésének mikénti szabályozásától függ. Atalános szempontból igen helyes az olasz törvényjavaslat, mely már a fejezet czimfeliratában kifejezi: hogy esak is a polgári ügyben letett hamis eskü képezheti a kérdéses fejezet szerinti büntettet. A 209. §. első büntetési tétele, különösen a pénz — mint mellékbüntetés — igen nagy kiterjedésű. Egy évtől 5 évig terjedhető börtön, és 1 frttól 4000 frtig terjedhető pénzbüntetés: a maximum és minimum közt igen nagy tért nyit a biró arbitrálásának. De tekintve azt, hogy ezen büntetési keret közt, mindennemű polgári ügyben letett hamis eskünek — a mennyiben a vita tárgyát képezett azon érték, melyre az eskü bizonyítékul szolgált, 100 frtot túlhaladt — igazságos büntetését fel kell találnia; továbbá, hogy az esetben, ha a hamis eskü által a per már eldöntetett, s a végrehajtás bekövetkezett, egy egész család jogtalanul és galádul koldusbotra juttathatott: ezen körülmények megfontolása után, valószínűleg igazoltnak fog tekintetni, ha a büntetési keret nagyobb kört foglal el, melyben ugy a súlyosító, valamint az enyhítő körülmények figyelembevételére elég tér nyílik. Mielőtt a polgári perben letett hamis esküre vonatkozó kérdéseket befejeznők, egy körülmény felemlítése látszik szükségesnek, melyet a gyakorlati élet terel az előtérbe s melynek a törvényhozási szempontból való megfigyelése, ugy a megfelelő intézkedések méltatása, már eddig is sokakat foglalkoztatott. A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy az eskü általi bizonyítással a legtöbb visszaélés űzetik. A bizonyításnak ezen neme, de különösen a főeskü használatának csaknem kizárólag a felek akaratától való függővótétele azt eredményezte: hogy ez a ravasz, gonosz perlekedők kezében valóságos kelepczóvó, kivetett tőrré vált, melybe a kevéssé jártas, a könnyen elcsábítható emberek mintegy becsalatnak, hogy azután hosszú időn át a ravaszok zsarolásainak martalékai legyenek. A gonoszlelkü számító, azt állítja a perben, hogy valamely döntő okiratát — például a kifizetésről szóló nyugtát elvesztette ; vagy hogy az elégett, vagy máskép megsemmisült: és azon ténykörülmény ellenkezőjére, melyet az okirattal bebizonyítani állítólag többé nem képes — megkínálja ellenfelét a főesküvel. Tudjuk — az életben mily befolyások és mily egyének tevékenyek egy ravasz terv kigondolásában; tudjak azt is, hogy mily befolyások érvényesülnek a megkínál ásnál az eskü elfogadására és letételére nézve. De nem ritkák az esetek, melyekben az, kinek nevében elfogadtatik az eskü, erről csak akkor nyer tudomást, midőn a törvényszéki ítélet vele közöltetik; vagy a legtöbb esetben csak akkor, midőn az eskü letételére kitűzött határnapról értesíttetik. Nem szükség részletesebben ecsetelni azon üzelmeket, melyekkel a szerencsétlen, kinek gondolkozási ideje is alig marad, mintegy meglepetik tanácsadói által s melyeknek gyakori ered-