Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

338 286. szám. quatre heures" — azzal nincs kikerülve a baj; mert, mint láttuk, ez is a biróra és a speciális törvényekre utal;.és Belgium csak két évvel ezelőtt volt kénytelen bűnvádi eljárásának ide vonatkozó intézkedéseit, a szabadság erősebb oltalma szempontjából gyökeresen megváltoztatni; és köztudomású dolog: hogy ezen törvény is, alig egy évi fennállása után a legilletékesebb helyről — igen nyomatékos megtámadás tárgyát képezte. Igaz, hogy II. András királyunk 1222-ik évi decretumának II. czikke sokkal határozottabb, mint az újkori törvények, s mint maga a belga alkotmány idézett szövege. ,, Volumus etiam quod nec nos, nec posteri nostri, aliquo tempore servientes capiant,, vei destruant favore alicujus putentis. Nisi primo citati fuerint, et ordine judiciario convicti." Ha ez ma szabályt képezhetne s átalánositva a haza valamennyi polgárára kiterjesztethetnék : ezzel minden vita, minden nehézség ki lenne kerülve. De bizonyos az, hogy midőn az egyesek személyének szabadsága ekként biztosíttatnék: a társadalom biztonsága a legnagyobb veszélyeknek tétetnék ki. E törvény már a régi időben nevezetes korlátozásokon ment át II. Ulászló I. decr. 82. czikkének, az 1546: 25. tk. 3., 4. §§-nak az 1548: 48., 49. tk., az 1565: 13. tk. 4., 5., 6., 7, 8. §§-nak és más törvények, nevezetesen az 1715: VII. tk. 1. §-nak és az 1723: I. tk. 1. §-nak rendelkezései által. Sőt maga a Primae Nbnus 2. §-a is igen lényegesen megszorítja a bulla aurea idézett czikkének — már régen tarthatatlannak bizonyult rendelkezéseit. Azon eszme tehát: hogy elitéltetése előtt senkit se legyen szabad letartóztatni: ma alig fog találni szószólót nálunk, valamint nem talál máshol sem. De minthogy a leggondosabb, a garantiákat a legnagyobb ovatassággal kiterjesztő és erősítő törvényhozás mellett is lesznek esetek, melyekben az Ítélet előtti személyes letartóztatást meg kell engedni; és minthogy nem lehet kikerülhetni azt sem, hogy egyes esetekben oly egyén is megsértessék személyes szabadságában, a ki később a bűnvádi eljárás folyama alatt ártatlannak fog ítéltetni: ez okból igen helyesnek és indokoltnak látszik, ha a jelen törvényjavaslat 186. §-a a bűnösség föltételéül azon törvények megsértését tűzi ki, melyek meghatározzák az eseteket, a melyekben, s a formákat, a melyek megtartása mellett lehet ós szabad valakinek személyes szabadságát, elitéltetése előtt is elvonni. Ez egy positiv és határozott alap: lényege a törvény megsértésében áll. A cselekmény, mely a 186. §. által büntettetni rendeltetik — azon szakasz szövege szerint: a személy szabadságának törvényellenes '-** tehát önMnyes elvonását képezi. Az egyenes és szoros viszonylata ezen intézkedésnek, a személyes szabadságot biztosító, illetőleg a biró és a közhatósági közegek jogkörét meghatározó más törvényekkel, mint előfeltételeivel: az első tekintetre átlátszóbbá, világosabbá teszik a szakaszt. A szakasz egyenesen megmondja: hogy mit akar megakadályoztatni a nélkül, hogy e végett egy homályos phrasist használna, mely phrasisnak magában alig lenne értelme s értelmét mindig egyedül a speciális törvények adhatnák meg. Az intézkedés, mely a 186. §-ban javaslatba hozatik, lényegében már az 1871: VIII. t.-cz. 15. §-ában kimondatott. Azonban ezen szakasz — azon rendszernél fogva, mely a birói felelősségről szóló törvény alkotásánál irányadó volt, több esetet foglal magában, mint a mennyi a személyes szabadság jogtalan elvonásának fogalma alá esik. így a vizsgálat alá helyezés, ha ez törvényellenes volt: kétségtelenül büntetendő cselekmény, s a jelen törvényjavaslat szerint is büntettetni rendeltetik: de nem foglalható azon szempont alá, mely a VIII. ós X. fejezeteknek, az LII. fejezettől való elkülönítését eredményezte, ós ez okból — erről a 446. §. intézkedik. Eendszeres lévén a törvényjavaslat, nem volt szükség és nem is lehetett a különböző beszámítás alá eső eseteket, kivétel és részletezés nélkül, egy szakaszba összefoglalni; hanem minden sajátszerűségé a. cselekménynek különös sajátsága szerint vétetett figyelembe, és súlyossága szerint állapíttatott fneg mindegyiknek igazságos büntetésé.