Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

332 286. szám. tetik, midőn abban a szavazatok már bennfoglaltatvák; ha a jegyzőkönyv eltépetik, használhatlanná tétetik sat. Az 1. pont esetei is büntetendők kétségtelenül: de a cselekmény súlya, viszonyítva a szakasz első bekezdésében megjelölt alanyokhoz, a kik egyszersmind közhatósági kötelezettségüket is megsértik: sokkal enyhébb; azonfölül pedig — a választónak csekély óvatossága mellett is, a ravaszság meghiúsul. A 4. pontban büntetni rendelt meghiúsítás pedig: a küldöttség elnökének kötelességszerű eljárása által, a legtöbb esetben megakadályozható. Oly esetekben pedig, midőn az eluöknek a törvényen alapuló helyes intézkedései daczára is bekövetkezik a választás eredményének meghiúsítása: ily esetekben nem a 177. §. lesz alkalmazandó; mert ez esetben a cselekmény: a hözhatósági közegek elleni e7'oszakká fajid s ekkor már az V. fejezet alá tartozik a bűntett. A javaslat, csak azon esetben nyilvánítja megindithatónak a bűnvádi eljárást: ha a visszaélés ellen, a választás alatt vagy legfelebb 24 órával annak befejezése után, a küldöttség, vagy az ezt kiküldő hatóság előtt felszólamlás törtónt. E részben, két szélsőség között a középút választatott. A franczia törvényhozás ugyanis, mely a választási jog elleni visszaéléseket Európában első foglalta rendszeres törvénybe; a szavazatgyüjtők által a választásnál elkövetett visszaélések üldözhetőségét, eredetileg a tettenkapáshoz kötötte. — „Tout citoyen — mondja a Code pénal 111. czikke — qui sera surpris falsifiant . .. . oa en sonstrayant . . . ou cn ajoutant . . . ou inscrivánt . . . stb. Hasonlóképen hangzik a belga büntetötörvénykönyv idézett Jo8. %-a is. A belga kormány által kiküldött bizottság azt javaslá ugyan, hogy a tettenkapást kifejező szó, a törvény szövegéből hagyassék ki; azonban a törvényhozás, a képviselőház bizottságának ajánlatára, a franczia Code pénal ide vonatkozó szövegét fogadta el; nem tulajdonítván annak más értelmet, mint a mit a franczia jurisprudentia és gyakorlat megállapított; t. i. hogy a visszaélésnek, vagy az elkövetés pillanatában, vagy legalább a választógyülekezet feloszlása előtt constatálva kell lennie. A német és svájczi törvényhozások, a választási jog elleni büntetendő cselekmények eseteiben nem tesznek kivételt a rendes elévülési idö alól. A jelen javaslat azon nézetből indul ki: hogy mig egyfelől túlságos megszorítás azt kívánni, hogy a visszaélés, még a választó gyülekezet feloszlása előtt „constatálva" legyen; másfelől ismét indokolatlan, sőt veszélyes túlzás, mintegy arra adni alkalmat, hogy a választási izgalom által hullámzásba hozott s nem ritkán igen sokáig háborgó szenvedélyek, még a választás után is folytathassák érdekharczukat. De nem mellőzhető figyelem nélkül azon körülmény sem: hogy a 177. §-ban megjelölt cselekmények legnagyobb része olyan, hogy azok megtörténte, a választás után néhány nappal teljes biztossággal alig constatálható. Megemlítendő még: hogy a szakasz 3. pontjának harmadik sorában az utolsó szó „kire" sajtóhibát képez s e helyett ezen szó „ki" használandó. A 178. §-hoz. i4 ki másnak neve alatt szavaz, vagy jelentkezik a szavazásra: vétséget követ el és 1. hónapig'terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig azután, hogy valamely választókerületben már szavazott, egy másik választókerületben is szavaz vagy jelentkezik a szavazásra: 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Hogy a másnak neve alatti szavazás — tágabb értelemben csalást foglal magában s ezért büntetendő: ez bővebb indokolást nem kivan. A szakasz második bekezdése az 1874 : XXXVIII. t.-cz. 38. §-ának folyományát képezi. Igen is megtörténhetik, hogy valaki két helyen jegyeztetik be s az összeírás kiigazításakor nem